Tag: szívinfarktus

Hírek

Szív – és érrendszeri betegségek

 

Napjainkban, Világunk első számú gyilkosai. Sajnos mindenki találkozott már az alábbi betegségekkel: magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület, magas koleszterinszint, stb.

Nem tudjuk pontosan, hogy világszerte hány embert érint ez a betegség (100 milliós nagyságrend), azt azonban megállapították, hogy a Világon minden tizedik ember Stroke miatt hal meg.

Szív – és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások 60% -át Magyarországon. Ez akkor azt jelenti, hogy Magyarországon 6 millió embert érint ez a betegség.

A szív –  és érrendszeri probléma legyakoribb betegségei, tünetei:

  • Szívinfarktus: Évente Magyarországon 16.500 estet diagnosztizálnak aminek a fele haláleset lesz. Naponta Magyarországon 70 ember kap hirtelen szívhalált (eközött és a szívinfarktus között az a különbség, hogy akinek hirtelen szívhalála lesz, az 40 – 70 másodperc alatt meghal).
  • Agyvérzés, Stroke: Évente Magyarországon 45 – 50 ezer esetet diagnosztizálnak. Ebből 25% belehal a legmodernebb orvosi kezelések ellenére is, 25% maradványtünet nélkül felépül és 50% valamilyen segítségre szorul a későbbiekben is.
  • Magas vérnyomás: 3,5 millió embert érint Magyarországon.
  • Magas koleszterinszint: a nők 39% és a férfiak 47% érinti Magyarországon.
  • Trombózis (vérrög): több mint 1.000 embert öl meg évente Magyarországon.
  • Érelmeszesedés: Az erek belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezek a betegségek okozták 2014-ben 35 ezer nő és több mint 27 ezer férfi halálát. Magyarországon a szív – és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint e betegségek kórházi kezelését követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható.

2014-ben egy híres cikk járta be a világot, ahol az egyik legismertebb kardiológus érdekes dolgot fedezett fel a szív – és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Itt található a cikk:

Egy híres kardiológus elárulja, hogy mi a szív- és érrendszeri betegségek igazi oka

Az alábbi sorokban Dr. Dwight Lundell bevallja, hogy mi áll a szív- és érrendszeri betegségek mögött. Ez a bejelentés futótűzként terjedt el a világhálón.

 

 

“Mi orvosok a felkészültségünk, tudásunk, túlzott tekintélyvezérlésű felfogásunk és egónk miatt azt hisszük, hogy tévedhetetlenek vagyunk. De most itt vagyok, és elismerem, hogy hibáztam. Szívsebész vagyok, aki mögött 25 év tapasztalat van, ez idő alatt több mint 5 ezer műtétet végeztem el. Most eljött az ideje, hogy megpróbáljam jóvá tenni, azt amit eddig rosszul tettem.

Az orvosi szaktekintélyek, véleményformálók folyamatosan azt mondják, hogy a szív- és érrendszeri bajok mögött a vérben található magas koleszterinszint a felelős. Ezért pedig szigorú, zsírszegény diétát írtunk elő betegeinknek, és gyógyszereket is be kellett szedniük. Csak, hogy ez már nem helyes, sőt! Pár évvel ezelőtt ugyanis felfedezték, hogy a betegség hátterében az érfalak gyulladása áll, ezért a kezelést is más szempontok alapján, más módszerekkel kell megkezdeni.

Megdöbbentő, de az eddigi, „jól” bevált módszerek miatt, ebben az évben még több ember fog meghalni szív- és érrendszeri betegségben, mint eddig. Az American Heart Association statisztikái azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban több mint 75 millió amerikai küzd szívbetegséggel, 20 millió cukorbetegséggel és 57 millió pedig már a cukorbetegség kezdeti fázisába lépett. A baj az, hogy évről-évre egyre több a fiatal, aki megbetegedik. Világosan elmondom, a koleszterin anélkül nem tud lerakódni az érfalakban, ha azok már nincsenek begyulladva. Ezért a koleszterin miatt nem lenne agyvérzés, és egyéb érrendszeri betegség.

A koleszterin a gyulladás hiányában szabadon áramolhatna, hiszen ez a természetes. A gyulladás a szintetikus szereket tartalmazó élelmiszerek miatt alakul ki, a szervezet ugyanis nem tud mit kezdeni ezekkel a méreganyagokkal, megbetegednek az érfalak, így rájuk már a koleszterin is könnyebben megtapadhat, elzárva ezáltal a vér útját.

A másik oka ennek a gyulladásnak az alacsony zsírtartalmú diéta, hiszen a szakemberek a zsíros ételek fogyasztása helyet azt ajánlották, hogy szójából, kukoricából, napraforgóból kinyert növényi zsírokat kell használni, amelyek ugyan tele vannak Omega-6 zsírsavakkal, de viszont Omega-3 már alig van bennünk, ami nagyon fontos, hogy a szervezet egyensúlyban működhessen. Ezért van az, hogy egyre több a cukorbeteg, a szívbeteg, az elhízott ember.

A cukrokban és szénhidrátban gazdag élelmiszerek, amelyekben feldogozott Omega-6 zsírsavak találhatók, hogy több ideig lehessen a tartósítást megoldani, teljesen átvették az uralmat az emberek étrendjében. Ezek az élelmiszerek lassan már az egész világot megmérgezték.”

 

  érelmeszesedés

Stroke

Mi a stroke?

  A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon.

Tünetek: zavartság, kóma, szemteke rezgés, beszédzavar, hányinger, eszméletvesztés, kettőslátás, forgó jellegű szédülés, egyensúlyzavar, nyelészavar, féloldali látásvesztés, értelmetlenné váló szavak, mondatok, végtagok féloldali elgyengülése, látótér kiesés, kinyújtott nyelv ferdesége, szemhéjcsüngés, test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, végtagok ügyetlenné válása, arc félrehúzódása.

 

                                                                                                                                               Stroke

A stroke előfordulása

Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.

 

A stroke kezelése

A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése és a betegek stroke-centrumba, illetve amennyiben ilyen centrum nem érhető el időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása. Az elmondottakból következik, hogy a stroke, mint ahogyan a koszorúérgörcs és szívinfarktus is, sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában. Szükség esetén a súlyos állapotú stroke-betegeket intenzív osztályon kezelik. Első lépés a stroke helyének, típusának (iszkémiás vagy vérzéses), továbbá ha lehetséges, a mechanizmusának (pl. thrombózis, embólus, érfalrepedés, érfalgyulladás, daganat okozta, vérkép eltérés okozta) megállapítása. Nagyon fontos a stroke lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is. A stroke mechanizmusa azért fontos, mivel az iszkémiás és vérzéses infarktus kezelése eltérő.

 

A stroke gyógyulási esélyei

A gyógyulási kilátások több tényezőn múlnak, mint például a stroke konkrét agyi elhelyezkedése és kiterjedése, kialakulásának mechanizmusa és időbeli dinamikája, kórélettani tényezők, társbetegségek, a beteg életkora, a megfelelő kórházi osztályra való felvételig eltelt idő, a diagnosztikus és intervenciós eszközökhöz való hozzájutás esélye. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik. Hasonló, mint az anginás panaszokat okozó, úgynevezett koszorúér-görcs (coronaria spazmus) a szív esetében. Az esetek másik nagy részében a stroke lezajlása után súlyos vagy kevéssé súlyos fogyatékosság marad vissza, így a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar.

Az ilyen betegek rehabilitációját fontos minél korábban elkezdeni, a rehabilitációban gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, rehabilitációs szakorvos irányításával egyaránt részt vesznek. A rehabilitáció akadályát képezheti a stroke-on átesett betegek depressziója, ezt gyógyszerrel is kell kezelni. Az agyi stroke vagy stroke-ok a betegek elbutulásához (vaszkuláris demencia) is vezethetnek. A stroke-ok egy része olyan agyi területet érint, amelyek időleges kiesése is az élettel összeegyeztethetetlen, más esetben a stroke-os beteg átmenetileg vagy tartósan mély eszméletlenségbe (kómába) kerül.

 

A stroke megelőzése

A stroke-nak számos rizikófaktora ismert (növekvő életkor, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érelmeszesedés, a vér folyékonyságát csökkentő, illetve fokozott alvadékonyságát okozó eltérések, a cigarettázás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, intravénás drogok, stressz, családban öröklődő gének). Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét. A stroke rizikók egy része kizárólag nőkben fordul elő (fogamzásgátló szedése, terhesség, szülés).

A stroke megelőzésének lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése, illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok optimális kezelése. Ugyancsak fontos a stroke kockázatát növelő káros szokások kerülése, továbbá az életünkben elkerülhetetlenül ható stressz megfelelő kezelése. A rendszeres sportolással (aerob mozgással) sokat tehetünk a stroke megelőzése érdekében. A kockázati tényezők egy része viszont, mint amilyen az életkor vagy az örökölt tulajdonságok, nem befolyásolhatók. Stroke ritkán következik be fiatal életkorban, döntően 45 éves kor felett fordul elő.

 

Szívinfarktus

A szívinfarktus sok esetben tényleg olyan drámai tünetekkel jár, mit ahogyan azokat a filmekben látjuk, de az esetek többségében kevésbé kifejezettek a tünetek. Olyan esetek is előfordulnak, amikor a betegnél egyáltalán nem észlelhetőek tünetek, annak ellenére, hogy szívinfarktusa volt.

A szívinfarktus nem más, mint a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. Az agyi infarktus (stroke) lehet vértelen, vagy vérzéses is. Ezzel szemben a szívinfarktus minden esetben vértelen (ischaemias), vagyis kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár egy artériát a szívben, vagy azt erősen beszűkíti.

Régebben a szívinfarktus többször volt halálos kimenetelű, mint napjainkban. Ma már az infarktust elszenvedő betegek fele nem hal bele az infarktusba, ennek ellenére az elszenvedők többsége az infarktus után hosszabb időre rosszabb életminőséggel és fokozott kockázattal kell számoljon.

  Az infarktus kialalkulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel: stresszes, táplálkozási szokások, testmozgás. Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy csökkenjen a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata.

 

                                                                                                                                       szívinfarktus

 

 

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

A szívinfarktus tipikus tünetei jól ismertek, azonban néha nem könnyű felismerni, mivel a tünetek mértéke nagy egyéni különbségeket mutat. Nem minden esetben járnak olyan drámai tünetekkel, mint a filmekben. Főleg nőknél, idősebb betegeknél és cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek. Minél több tünetet észlel önmagán, annál nagyobb a valószínüsége, hogy Önnek szívinfarktusa va. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • nyomásérzés a mellkas közepén, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll,
  • kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát, akár a fogak és állkapocs irányába,
  • egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak,
  • folyamatosan fenálló fájdalom a has felső részén,
  • légszomj,
  • izzadás,
  • megsemmisülő érzés,
  • ájulás,
  • hányinger, hányás.

A szívinfarktus bármikor kialalkulhat utazás közben, munka során, sportolás közben, pihenéskor. Hirtelen is kialalkulhat, de sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik, pihenéskor pedig megszűnik.

 

 

Magas vérnyomás

A 140 / 90 Hgmm feletti vérnyomásérték esetén (ülve nyugalmi állapotban mérve és 2 perc után ismételten megmérve) beszélünk magas vérnyomás betegségről. „ Alattomos gyilkosnak” tartják ezt a betegséget, mivel semmilyen tünetekkel nem jár, fájdalmat nem okoz, de számos betegség léphet fel szövődményként. Ilyen az érelmeszesedés, szívinfarktus, agyi katasztrófák, szemfenéki erek meszesedése, alsó végtagi verőerek szűkülete következményes lábelhalással, stb… Társbetegségként szívbillentyű elégtelenség, szívizom elfajulás, szívelégtelenség, veseelégtelenség léphet fel.

 

 

Ételek, amelyek visszafordíthatják az érrendszeri károsodásokat.

 

Segítségükkel megelőzhetjük a komolyabb problémákat.

A fokhagymát régóta csodaszernek tekintik, nemcsak antibakteriális, immunerősítő és mikrobaölő hatásai miatt, hanem azért is, mert képes csökkenteni a vérnyomást és a koleszterinszintet, emellett pedig a véralvadásra is kiegyensúlyozó hatással van. A fokhagymában, illetve más hagymafélékben is különböző kénvegyületek találhatóak (ezeknek köszönhetik jellegzetes aromájukat), és ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ereinkben kevesebb plakk (lerakódás) halmozódjon fel.

gránátalmában rengeteg antioxidáns található, és ezzel nemcsak a sejtek károsodását csökkentheti, de a koleszterinszintre is jó hatással van, és a vérereket is ellenállóbbá, rugalmasabbá teszik. Egy kutatás során például bebizonyosodott, hogy a gránátalmalé rendszeres fogyasztásának köszönhetően a vérerek szűkületének mérete az egészséges tartományban maradt.

bergamottát a legtöbben a híres Earl Grey tea ízesítőjeként ismerik, azonban ennek a citrusgyümölcsnek egyéb jótékony hatásai is vannak. Tele van antioxidánsokkal, illetve olyan vegyületekkel, melyek csökkentik a vércukorszíntet és a koleszterinszintet is. A bergamottát érdemes étrend-kiegészítő formájában magunkhoz venni.

zöld teát az egyik leghatékonyabb zsírégető italként ismerik, de nemcsak az anyagcserére van rendkívül jó hatással, hanem az oxidítív stressz okozta károsodásokat is csökkenti, emellett a mikroszkopikus gyulladások ellen is hatásos. Egy tanulmány szerzői szerint minél több zöld teát iszik valaki, annál kisebb lesz nála a szívproblémák rizikója.

 

Napjaink egyik legalkalmasabb eszköze a szív – és érrendszeri problémák kezelésére a Lágylézer Terápia. A lágylézer terápia egy speciális lézerfényt (650nm és 808nm közötti tartomány) kibocsátó eszköz. Ezzel a lézerfénnyel több különböző helyeken lehet testünket sugarozni annak érdekében, hogy javítsa keringésünket. Ilyen pontok lehetnek például a verőereknél, vagy akár az orrüregbe való besugarazás (az orrüregen keresztűl behatol az orr nyálkahártyájába, ahol rengeteg hajszálér található).

A lágylézer főbb hatása az érrendszerre: csökkenti a vérlemezek összetapadását (megakadályozza a vér besűrűsödését), javítja a vörösvértestek oxigénvivő készségét (ezáltal rendben lesz szervezetünk oxigénellátása), erősíti az erek falát.

 

Egy másik kiváló eszköz a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére a korábban már említett pulzáló mágnesterápia. A cukorbetegségnél már megemlitettem, hogy a pulzáló mágnesterápiával azokat a beszűkült hajszálereket is ki tudom tágítani, amit gyógyszeres kezeléssel nem.

 

A harmadik eszköz, amivel szintén komoly eredményeket értek el ezen betegségek kezelésében az az  Infra terápia. Az Infra technológiáról még később fogok írni. Amit fontos tudni róla, hogy egyes kutatások szerint az Infra technológiának vannak olyan változatai, amelyek használatával 29%-al nő szervezetünkben az oxigénszint, beleértve a vérerekben is.

 

Kedves olvasó, ennek a fejezetnek is a végéhez értünk, biztos vagyok benne, hogy okosabb lett, megismerte jobban a Szív – és érrendszeri betegségeket, valamint az azokra alkalmas kezelési lehetőségeket.

A következő részben megismer egy olyan jelenséget, ami napjaink egyik legkomolyabb betegségeiért felelős, azonban lehet, hogy Ön még nem is hallott róla.

 

forrás: Kevin Edelman: Egészségesen Meghalni

 

Június 27. (cukorbetegek világnapja) az Anna Egészségpont nyílt napot tart, mely keretében ingyenes szolgáltatást biztosít egészségünk megóvása érdekében. Bővebb információ és jelentkezés ezen a linken: goo.gl/ncC9Tz

 

 

 

 

Hírek

Jön-megy a mellkasi fájdalom? Ez lehet az oka!

A vissza-visszatérő mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, enyhébbek és orvosi ellátást igénylők is. Mi minden okozhat ilyen tünetet és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

RENDKÍVÜLI HÍR

Ez valami komoly?

A mellkasi fájdalom éppúgy velejárója lehet a refluxnak, a pánikrohamnak, mint a szívinfarktusnak, sokszor csak a kísérő tünetek alapján lehet következtetni az eredeti forrásra. Mivel az öndiagnózis ilyenkor veszélyes lehet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünet visszatér, ha romlik, vagy ha a más problémák is társulnak mellé– hívja fel a figyelmet Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, intenzív terapeutája. Ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy a hetekig-hónapokig jelentkező fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyanígy csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Mi okozhatja a vissza-visszatérő mellkasi fájdalmat?

Emésztőrendszeri problémák
Számos emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat, ilyen például a reflux (amely égő érzéssel jelentkezhet), az epekő (amely hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz) vagy akár az ebben a traktusban jelentkező fekély, ami szintén visszatérő fájdalommal jár. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást, kivizsgálást azonban igen.

Ijesztő, és nem is szabad legyinteni rá!

Izomfájdalom
Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, koncentrálódhat egy pontra vagy ki is sugározhat. Jellemzően enyhül masszírozásra és romlik éles és hirtelen belégzésnél.

Pánikroham
A pánikroham nagyon ijesztő lehet, hiszen akár szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.

Légúti fertőzések
A gyakori köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak fájdalmat a mellkasban, sőt, akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján. Ha a betegség elmúlta után nem múlik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül szükséges a kivizsgálás.

Szív-érrendszeri okok
Az angina és a szívinfarktus gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi néhány esetben nem ilyen tipikus tünettel jelentkezik.

Az angina pectoris tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba.Maga az angina tulajdonképpen rizikófaktora a szívinfarktusnak, amely nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhet. Ugyanakkor az angina a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában.Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni.

Ha bizonytalan a tünetekben, inkább hívjon orvost!

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat, amikor mentőz kell hívni, azonnal!

Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

– Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t és egy szívultrahangot is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek egyben jelentenek egy mellkasi fájdalom vizsgálati csomagot, amely eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, elindulhat a kezelés.

 

forrás: origo.hu  (http://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20180619-a-mellkasi-fajdalom-szivinfarktus-reflux-panikroham-izomfajdalom-leguti-fertozesek-angina.html?utm_source=Fb&utm_medium=origo&utm_campaign=szivderito)

 

Június 27. (cukorbetegek világnapja) az Anna Egészségpont nyílt napot tart, mely keretében ingyenes szolgáltatást biztosít egészségünk megóvása érdekében. Bővebb információ és jelentkezés ezen a linken: goo.gl/ncC9Tz