Tag: oxigénterápia

Hírek

Szív-és érrendszeri megbetegedések

Napjainkban, Világunk első számú gyilkosai. Sajnos mindenki találkozott már az alábbi betegségekkel: magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület, magas koleszterinszint, stb.

Nem tudjuk pontosan, hogy világszerte hány embert érint ez a betegség (100 milliós nagyságrend), azt azonban megállapították, hogy a Világon minden tizedik ember Stroke miatt hal meg.

Szív – és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások 60% -át Magyarországon. Ez akkor azt jelenti, hogy Magyarországon 6 millió embert érint ez a betegség.

A szív –  és érrendszeri probléma legyakoribb betegségei, tünetei:

Szívinfarktus: Évente Magyarországon 16.500 estet diagnosztizálnak aminek a fele haláleset lesz. Naponta Magyarországon 70 ember kap hirtelen szívhalált (eközött és a szívinfarktus között az a különbség, hogy akinek hirtelen szívhalála lesz, az 40 – 70 másodperc alatt meghal).   – Agyvérzés, Stroke: Évente Magyarországon 45 – 50 ezer esetet diagnosztizálnak. Ebből  25% belehal a legmodernebb orvosi kezelések ellenére is, 25% maradványtünet nélkül felépül és 50% valamilyen segítségre szorul a későbbiekben is.

Magas vérnyomás: 3,5 millió embert érint Magyarországon. – Magas koleszterinszint: a nők 39% és a férfiak 47% érinti Magyarországon. – Trombózis (vérrög): több mint 1.000 embert öl meg évente Magyarországon. – Érelmeszesedés: Az erek belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezek a betegségek okozták 2014-ben 35 ezer nő és több mint 27 ezer férfi halálát. Magyarországon a szív – és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint e betegségek kórházi kezelését követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható.

2014-ben egy híres cikk járta be a világot, ahol az egyik legismertebb kardiológus érdekes dolgot fedezett fel a szív – és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Itt található a cikk:

Egy híres kardiológus elárulja, hogy mi a szív- és érrendszeri betegségek igazi oka.

 

dr. Dwight Lundell

 

Az alábbi sorokban Dr. Dwight Lundell bevallja, hogy mi áll a szív- és érrendszeri betegségek mögött. Ez a bejelentés futótűzként terjedt el a világhálón:

„Mi orvosok a felkészültségünk, tudásunk, túlzott tekintélyvezérlésű felfogásunk és egónk miatt azt hisszük, hogy tévedhetetlenek vagyunk. De most itt vagyok, és elismerem, hogy hibáztam. Szívsebész vagyok, aki mögött 25 év tapasztalat van, ez idő alatt több mint 5 ezer műtétet végeztem el. Most eljött az ideje, hogy megpróbáljam jóvá tenni, azt amit eddig rosszul tettem.

Az orvosi szaktekintélyek, véleményformálók folyamatosan azt mondják, hogy a szív- és érrendszeri bajok mögött a vérben található magas koleszterinszint a felelős. Ezért pedig szigorú, zsírszegény diétát írtunk elő betegeinknek, és gyógyszereket is be kellett szedniük. Csak, hogy ez már nem helyes, sőt! Pár évvel ezelőtt ugyanis felfedezték, hogy a betegség hátterében az érfalak gyulladása áll, ezért a kezelést is más szempontok alapján, más módszerekkel kell megkezdeni.

Megdöbbentő, de az eddigi, „jól” bevált módszerek miatt, ebben az évben még több ember fog meghalni szív- és érrendszeri betegségben, mint eddig. Az American Heart Association statisztikái azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban több mint 75 millió amerikai küzd szívbetegséggel, 20 millió cukorbetegséggel és 57 millió pedig már a cukorbetegség kezdeti fázisába lépett. A baj az, hogy évről-évre egyre több a fiatal, aki megbetegedik. Világosan elmondom, a koleszterin anélkül nem tud lerakódni az érfalakban, ha azok már nincsenek begyulladva. Ezért a koleszterin miatt nem lenne agyvérzés, és egyéb érrendszeri betegség.

A koleszterin a gyulladás hiányában szabadon áramolhatna, hiszen ez a természetes. A gyulladás a szintetikus szereket tartalmazó élelmiszerek miatt alakul ki, a szervezet ugyanis nem tud mit kezdeni ezekkel a méreganyagokkal, megbetegednek az érfalak, így rájuk már a koleszterin is könnyebben megtapadhat, elzárva ezáltal a vér útját.

A másik oka ennek a gyulladásnak az alacsony zsírtartalmú diéta, hiszen a szakemberek a zsíros ételek fogyasztása helyet azt ajánlották, hogy szójából, kukoricából, napraforgóból kinyert növényi zsírokat kell használni, amelyek ugyan tele vannak Omega-6 zsírsavakkal, de viszont Omega-3 már alig van bennünk, ami nagyon fontos, hogy a szervezet egyensúlyban működhessen. Ezért van az, hogy egyre több a cukorbeteg, a szívbeteg, az elhízott ember.

A cukrokban és szénhidrátban gazdag élelmiszerek, amelyekben feldogozott Omega-6 zsírsavak találhatók, hogy több ideig lehessen a tartósítást megoldani, teljesen átvették az uralmat az emberek étrendjében. Ezek az élelmiszerek lassan már az egész világot megmérgezték.”

 

érelmeszesedés

érelmeszesedés

 

Stroke

Mi a stroke?

A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon.

Tünetek: zavartság, kóma, szemteke rezgés, beszédzavar, hányinger, eszméletvesztés, kettőslátás, forgó jellegű szédülés, egyensúlyzavar, nyelészavar, féloldali látásvesztés, értelmetlenné váló szavak, mondatok, végtagok féloldali elgyengülése, látótérkiesés, kinyújtott nyelv ferdesége, szemhéjcsüngés, test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, végtagok ügyetlenné válása, arc félrehúzódása.

 

 

Stroke

 

A stroke előfordulása

Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.

 

A stroke kezelése

A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése és a betegek stroke-centrumba, illetve amennyiben ilyen centrum nem érhető el időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása. Az elmondottakból következik, hogy a stroke, mint ahogyan a koszorúérgörcs és szívinfarktus is, sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában. Szükség esetén a súlyos állapotú stroke-betegeket intenzív osztályon kezelik. Első lépés a stroke helyének, típusának (iszkémiás vagy vérzéses), továbbá ha lehetséges, a mechanizmusának (pl. thrombózis, embólus, érfalrepedés, érfalgyulladás, daganat okozta, vérkép eltérés okozta) megállapítása. Nagyon fontos a stroke lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is. A stroke mechanizmusa azért fontos, mivel az iszkémiás és vérzéses infarktus kezelése eltérő.

 

stroke

Stroke

 

A stroke gyógyulási esélyei

A gyógyulási kilátások több tényezőn múlnak, mint például a stroke konkrét agyi elhelyezkedése és kiterjedése, kialakulásának mechanizmusa és időbeli dinamikája, kórélettani tényezők, társbetegségek, a beteg életkora, a megfelelő kórházi osztályra való felvételig eltelt idő, a diagnosztikus és intervenciós eszközökhöz való hozzájutás esélye. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik. Hasonló, mint az anginás panaszokat okozó, úgynevezett koszorúér-görcs (coronaria spazmus) a szív esetében. Az esetek másik nagy részében a stroke lezajlása után súlyos vagy kevéssé súlyos fogyatékosság marad vissza, így a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar.

Az ilyen betegek rehabilitációját fontos minél korábban elkezdeni, a rehabilitációban gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, rehabilitációs szakorvos irányításával egyaránt részt vesznek. A rehabilitáció akadályát képezheti a strokeon átesett betegek depressziója, ezt gyógyszerrel is kell kezelni. Az agyi stroke vagy stroke-ok a betegek elbutulásához (vaszkuláris demencia) is vezethetnek. A stroke-ok egy része olyan agyi területet érint, amelyek időleges kiesése is az élettel összeegyeztethetetlen, más esetben a stroke-os beteg átmenetileg vagy tartósan mély eszméletlenségbe (kómába) kerül.

 

A stroke megelőzése

A stroke-nak számos rizikófaktora ismert (növekvő életkor, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érelmeszesedés, a vér folyékonyságát csökkentő, illetve fokozott alvadékonyságát okozó eltérések, a cigarettázás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, intravénás drogok, stressz, családban öröklődő gének). Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét. A stroke rizikók egy része kizárólag nőkben fordul elő (fogamzásgátló szedése, terhesség, szülés).

 

A stroke megelőzésének lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése, illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok optimális kezelése. Ugyancsak fontos a stroke kockázatát növelő káros szokások kerülése, továbbá az életünkben elkerülhetetlenül ható stressz megfelelő kezelése. A rendszeres sportolással (aerob mozgással) sokat tehetünk a stroke megelőzése érdekében. A kockázati tényezők egy része viszont, mint amilyen az életkor vagy az örökölt tulajdonságok, nem befolyásolhatók. Stroke ritkán következik be fiatal életkorban, döntően 45 éves kor felett fordul elő.

 

Szívinfarktus

A szívinfarktus sok esetben tényleg olyan drámai tünetekkel jár, mit ahogyan azokat a filmekben látjuk, de az esetek többségében kevésbé kifejezettek a tünetek. Olyan esetek is előfordulnak, amikor a betegnél egyáltalán nem észlelhetőek tünetek, annak ellenére, hogy szívinfarktusa volt.

A szívinfarktus nem más, mint a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. Az agyi infarktus (stroke) lehet vértelen, vagy vérzéses is. Ezzel szemben a szívinfarktus minden esetben vértelen (ischaemias), vagyis kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár egy artériát a szívben, vagy azt erősen beszűkíti.

Régebben a szívinfarktus többször volt halálos kimenetelű, mint napjainkban. Ma már az infarktust elszenvedő betegek fele nem hal bele az infarktusba, ennek ellenére az elszenvedők többsége az infarktus után hosszabb időre rosszabb életminőséggel és fokozott kockázattal kell számoljon.

Az infarktus kialalkulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel: stresszes, táplálkozási szokások, testmozgás. Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy csökkenjen a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata.

 

szívinfarktus

szívinfarktus

 

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

A szívinfarktus tipikus tünetei jól ismertek, azonban néha nem könnyű felismerni, mivel a tünetek mértéke nagy egyéni különbségeket mutat. Nem minden esetben járnak olyan drámai tünetekkel, mint a filmekben. Főleg nőknél, idősebb betegeknél és cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek. Minél több tünetet észlel önmagán, annál nagyobb a valószínüsége, hogy Önnek szívinfarktusa va. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

– nyomásérzés a mellkas közepén, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll,

– kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát, akár a fogak és állkapocs irányába,

– egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak,

– folyamatosan fenálló fájdalom a has felső részén,

– légszomj,

– izzadás,

– megsemmisülő érzés,

– ájulás,

– hányinger, hányás.

A szívinfarktus bármikor kialakulhat utazás közben, munka során, sportolás közben, pihenéskor. Hirtelen is kialakulhat, de sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik, pihenéskor pedig megszűnik.

 

Magas vérnyomás

A 140 / 90 Hgmm feletti vérnyomásérték esetén (ülve nyugalmi állapotban mérve és 2 perc után ismételten megmérve) beszélünk magas vérnyomás betegségről. „ Alattomos gyilkosnak” tartják ezt a betegséget, mivel semmilyen tünetekkel nem jár, fájdalmat nem okoz, de számos betegség léphet fel szövődményként. Ilyen az érelmeszesedés, szívinfarktus, agyi katasztrófák, szemfenéki erek meszesedése, alsó végtagi verőerek szűkülete következményes lábelhalással, stb… Társbetegségként szívbillentyű elégtelenség, szívizom elfajulás, szívelégtelenség, veseelégtelenség léphet fel.

 

Ételek, amelyek visszafordíthatják az érrendszeri károsodásokat.

 

Segítségükkel megelőzhetjük a komolyabb problémákat.

A fokhagymát régóta csodaszernek tekintik, nemcsak antibakteriális, immunerősítő és mikrobaölő hatásai miatt, hanem azért is, mert képes csökkenteni a vérnyomást és a koleszterinszintet, emellett pedig a véralvadásra is kiegyensúlyozó hatással van. A fokhagymában, illetve más hagymafélékben is különböző kénvegyületek találhatóak (ezeknek köszönhetik jellegzetes aromájukat), és ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ereinkben kevesebb plakk (lerakódás) halmozódjon fel.

A gránátalmában rengeteg antioxidáns található, és ezzel nemcsak a sejtek károsodását csökkentheti, de a koleszterinszintre is jó hatással lehet. A vérereket is ellenállóbbá, rugalmasabbá tehetik. Egy kutatás során például bebizonyosodott, hogy a gránátalmalé rendszeres fogyasztásának köszönhetően a vérerek szűkületének mérete az egészséges tartományban maradt.

A bergamottát a legtöbben a híres Earl Grey tea ízesítőjeként ismerik, azonban ennek a citrusgyümölcsnek egyéb jótékony hatásai is vannak. Tele van antioxidánsokkal, illetve olyan vegyületekkel, melyek csökkenthetik a vércukorszintet és a koleszterinszintet is. A bergamottát érdemes étrend-kiegészítő formájában magunkhoz venni.

 

A zöld teát az egyik leghatékonyabb zsírégető italként ismerik, de nemcsak az anyagcserére van rendkívül jó hatással, hanem az oxidítív stressz okozta károsodásokat is csökkenti, emellett a mikroszkopikus gyulladások ellen is hatásos. Egy tanulmány szerzői szerint minél több zöld teát iszik valaki, annál kisebb lesz nála a szívproblémák rizikója.

 

Napjaink egyik legalkalmasabb eszköze a szív – és érrendszeri problémák kezelésére a Lágylézer Terápia. A lágylézer terápia egy speciális lézerfényt kibocsátó eszköz. Ezzel a lézerfénnyel több különböző helyeken lehet testünket sugározni annak érdekében, hogy javítsa keringésünket. Ilyen pontok lehetnek például a verőereknél, vagy akár az orrüregbe való besugárzás (az orrüregen keresztül behatol az orr nyálkahártyájába, ahol rengeteg hajszálér található).

 

A lágylézer főbb hatása az érrendszerre: csökkentheti a vérlemezek összetapadását (megakadályozza a vér besűrűsödését), javíthatja a vörösvértestek oxigénvivő készségét (ezáltal rendben lesz szervezetünk oxigénellátása), erősítheti az erek falát.

 

Egy másik kiváló eszköz a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére a korábban már említett pulzáló mágnesterápia. A cukorbetegségnél már megemlitettem, hogy a pulzáló mágnesterápiával azokat a beszűkült hajszálereket is ki tudom tágítani, amit gyógyszeres kezeléssel nem.

 

A harmadik eszköz, amivel szintén komoly eredményeket értek el ezen betegségek kezelésében az az  Infra terápia. Amit fontos tudni róla, hogy egyes kutatások szerint az Infra terápia tágíthatja a vérereket, hatására nőhet szervezetünkben az oxigénszint, beleértve a vérerekben is.

Egy másik kiváló megoldás pedig az Oxigénterápia. Az oxigénterápiát használva 40 – 90 százalékos koncentrációs oxigént lélegzünk be, mely által javulhat mind légző rendszerünk, mind pedig keringési rendszerünk.

 

Kedves olvasó, ennek a cikknek is a végéhez értünk, biztos vagyok benne, hogy okosabb lett, megismerte jobban a Szív – és érrendszeri betegségeket, valamint az azokra alkalmas kezelési lehetőségeket.

 

 

Forrás: Kevin Edelma – Egészségesen meghalni

Hírek

Segítség a nyári kánikulában: az oxigénterápia

Létfontosságú, hogy nyáron szervezetünk sejtjei hozzájussanak a működésükhöz elengedhetetlen tápanyagokhoz. Ilyen az oxigén, melynek hiányában a kánikulában kialvatlanok, levertek, fáradékonyabbak lehetünk. Miért és kinek hasznos az oxigénterápia? – kiderül az alábbi írásból.

A nyár és vele járó kánikula mindenki szervezetét megterheli, de különösen igénybe veszi a gyermekeket, időseket és a krónikus betegséggel küzdőket. A legtöbben ilyenkor fáradékonyak, levertek, csökken a fizikai és szellemi teljesítőképességük, elalvási nehézségekkel küzdenek, és a frontokra is érzékenyebbek.

Különösen nehezen viselik a hőséget azok, akiknek valamilyen szív-és érrendszeri rendellenességük van – márpedig Magyarországon minden 3. ember magas vérnyomással küzd, és évente 50 000 ember kap stroke-ot, vagyis szélütést.

Nyáron kiemelten fontos, hogy testünk sejtjei hozzájussanak a működésükhöz elengedhetetlen tápanyagokhoz. Az egyik ilyen létfontosságú elem az oxigén.

A tudomány és a technológia fejlődésével a humán kutatások a test külső részeitől a belső sejtekig, onnan pedig a molekuláris szintig képesek vizsgálni szervezetünk folyamatait, ezért az elmúlt évtizedekben széles körben ismertté vált, hogy az oxigén fontos szerepet játszik a sejtek anyagcsere folyamataiban, így terápiás célú használata is évtizedek óta elterjedt világszerte.

Az oxigénterápia otthoni alkalmazása a 70-es évek végén jelent meg.  Az Amerikai Egyesült Államokban 1987 februárjában rendezett „First International Home Oxygen Treatment Research Meeting” találkozón szakértők rámutattak, hogy az otthoni oxigénterápia jelentős mértékben csökkenti a halálozási arányt bizonyos megbetegedésekben.

Az oxigénterápia hatására ugyanis az oxigén nagyobb mennyiségben kerül felvételre, és könnyebben eljut a sejtekbe, ahol serkentheti azok anyagcseréjét, szaporodását, regenerálódását. Mozgás vagy keringésserkentő kezelések hatására pedig felgyorsulhat az oxigén, a szén-dioxid, a tápanyag-és a salakanyagtranszport, így javulhat a szövetek tápláltsága, s csökkenhet a salakanyag-felhalmozódás, az öregedési folyamat.

Az oxigénterápia  hatására energikusabbnak, dinamikusabbnak érezhetjük magunkat. Jobban alszunk éjszaka, és könnyebben vészelhetjük át a kánikulai napokat is.