Tag: ingyenes vizsgálat

Hírek

Légúti megbetegedések

Asztma

Mi az asztma?

Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők sima izomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni.

Tünetek: fulladás, nehézlégzés, rohamokban jelentkező köhögés, mellkasi szorítás, rohamokban jelentkező nehézlégzés, sípoló kilégzés, megnyúlt kilégzés,  nyaki viszketés, görcsös köhögés, nehezített kilégzés, mellkastájék viszketése.

Az asztma előfordulása

Magyarországon 2015-ben 290.000 asztmás ember volt, ami azért megdöbbentő adat, mert 2000-ben még csak 129.000 asztmás volt. Az össznépesség 2-3 százalékát érinti az asztma, 200 – 300 ezer embert. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt megduplázódott az asztmások száma. Minden 10. gyermek asztmás.

A kezeletlen légúti allergiások 20-40 százaléka idővel asztmás lesz.

 

Az asztma okai

Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házi por, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz.

 

A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők sima izomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.

 

Az asztma kezelése

Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése.

A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában – szájon át – vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet.

 

A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztma alapját képező – sokszor allergiás eredetű – gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek megelőzésére alkalmasak, és így a mai modern asztma kezelés alapját jelentik. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.

 

 

A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak – a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján – megfelelően különböző.

 

A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak

 

Az asztma gyógyulási esélyei

Mivel az asztma genetikai adottságok talaján álló hajlam esetén jelentkezhet, az asztmás, szénanáthás betegeket meggyógyítani egyelőre nem lehet, de tüneteiket, panaszaikat, s főleg az ezek mögött álló és elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat meg lehet állítani, vagy meg lehet szüntetni.

A kezelések eredményeképpen a legtöbb érintett lényegében egészséges életet élhet, csak ezért az egészségért többet kell tenniük, mint az átlagembernek. Szinte fél gyógyulás, ha valakinek nem kell állandó betegségtudattal élnie.

Hasznos tudnivalók

Az asztmás ember ne tartózkodjék dohányfüstös környezetben, mert az sokat ronthat állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés, amit a fulladó beteg hajlamos mozgásszegény életmóddal ellensúlyozni. Ez különösen gyermekeknél káros, mert a testi-lelki fejlődés zavarához és elhízáshoz vezethet.

 

Az is meggondolandó, hogy a mozgásszegény életmód csökkentheti a betegek panaszait, ezért esetleg nem is fordulnak idejében orvoshoz.

 

A sportolás, testmozgás tehát nem tilos, a gyerekeket se korlátozzuk, de oda kell figyelni, hogy milyen és mennyi mozgást végez nehézség nélkül. Már kicsi kortól kezdve nagyon jót tesz az úszás.

 

Az asztmások lehetőleg tiszta szabad levegőn mozogjanak, sportoljanak, csupán az allergiásoknál tanácsos pollenszezonban mégis inkább a teremsportot előnyben részesíteni, továbbá nyaranta allergén-szegény környezetet keresni (pl: hegyvidék).

Az asztmás nehézlégzés okainak ismeretéből adódik néhány fontos tudnivaló, ami elengedhetetlen az asztmás roham helyes ellátásához.

 

A lehető legrosszabb, amit a beteg – gyermek és felnőtt egyaránt – tehet, az az erőltetett belégzés, a levegő után kapkodás, hiszen nem a levegővétel, hanem a kilégzés akadálya áll fenn. A helyzetet nehezíti, hogy a légszomj ösztönösen belégzésre készteti az asztmás embert. Ezért tudatosan kell megtanulni, hogyan juthat az asztmás tüdő elegendő friss oxigénhez. Mindenféle idegesség és kapkodás káros, ezért a legfontosabb, hogy a beteg megnyugtató környezetben legyen. Főként az asztmás kisgyereknek van nagy szüksége szülei higgadt, megnyugtató közelségére, bátorító szavaira. A piciktől még nem várhatjuk el, hogy tudatosan lazítsanak, de azt lehet mondani nekik, hogy fújják ki a levegőt.

A beteget semmiképp ne biztassuk arra, hogy vegyen nagy levegőt, és lélegezzen mélyen. Az ijedt asztmás beteggel, kisgyerekkel meg lehet próbálni együtt csinálni a “légzőgyakorlatot”; lassan és egyenletesen kifújni, majd venni a levegőt.

A legjobb testhelyzet ilyenkor a hanyatt fekvés, illetve, ha a felsőtest egy párnával alá van támasztva, és a beteg félig ülő helyzetben van.

 

A légúti allergia

Mi a légúti allergia?

Az allergia az immunrendszer fokozott, kóros reakciója az allergénekre. Az allergének azoknak az anyagoknak (például pollenek, házi poratka, állati szőrantigének) a – kevés kivételtől eltekintve – fehérje-alkotórésze, amelyek a túlérzékenységet okozzák. A túlérzékenység kóros állapot, amelyben az érintett személyeknél olyan külső ingerek okozzák a megbetegedést, amely másokra nincs ilyen hatással.

 

A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezik.

Tünetek: nehézlégzés, orrfolyás, száraz köhögés, könnyezés, orrdugulás, szemviszketés, nehezített kilégzés, mellkasi feszülés, sípoló légzés, orrviszketés, tüsszentés.

 

A légúti allergia előfordulása 

 

Az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethető vissza allergiás okra. A szénanátha kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet. Ha az egyik szülő allergiás, gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik. A környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentőséggel a városi és ipari légszennyeződés, a dohányzó szülők, a háziállatok közeli jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok bírnak. A betegség gyakorisága ez esetben is eltérést mutat a világ különböző részein: Európában 5-15%-ban, Amerikában 20%-ban, Ausztráliában 15-25%-ban fordul elő. A szénanáthához az esetek 30%-ában társul asztmás megbetegedés.

A légúti allergia okai

Az allergiás asztma hátterében számos faktor állhat. A szezonális asztma tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. Ide soroljuk azokat a típusokat, amelyek hátterében növényi polleneket kell keresni, amelyek egy adott periódusban vannak jelen a légkörben. A perenniális asztma tünetei egész évben fennállnak. Kiváltó okai közül leggyakrabban a házi porral és az állatszőrökkel találkozhatunk. A foglalkozási asztma külön kategóriát jelöl. Alcsoportjai között találjuk az állati eredetű megbetegedést – állattenyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkozó munkakörök -, a növényi eredetű asztmát – előfordulása gyakori pékek és cukrászok között a gabonaporok és a lisztek, illetve a kávé és a tea szálló porának belégzése miatt -, és az enzimek okozta asztmát, amely főleg a mosóporok gyártásakor és az élelmiszer- illetve a gyógyszeriparban fordul elő.

 

A légúti allergiát többféle növény is okozhatja

 

Az allergiás rhinitis szintén jelentkezhet szezonálisan vagy panaszt okozhat egész évben. A szezonális forma kiváltó okai a szélporozta növények pollenjei és a gombaspórák. Jellemző a téli időszakra korlátozódó tünetmentesség, amelynek kora tavasszal a fák, majd áprilisban a fűfélék virágzása vet véget. Hazánkban a parlagfű és a fekete üröm tehető felelőssé a szezonális allergiás rhinitis túlnyomó részéért. A perenniális allergének között találjuk az emberi hámsejteken, szőrhulladékon, élősködő házi poratkát, amely kifejezetten a hideg hónapokban, de általában egész évben okoz panaszokat. Takarítás, fűtés, illetve 60%-nál magasabb páratartalom hatására a zárt térben kialakult koncentrációjuk megnő. Perenniális allergiát okoznak ezen túl az állatszőrök és a madártoll allergénjei.

 

TBC

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 1,3 millió ember hal bele ebbe a betegségbe. Az elsősorban cseppfertőzés útján terjedő tuberkulózis, vagy rövidebb nevén tbc a világ egyik legtöbb halált okozó betegsége. A világon mintegy 8-12 millió új fertőződés történik évente. Magyarországon a XX. század elején még népbetegségnek számított a tüdőgümőkór, ami a hazai halálesetek negyedét okozta. A második világháború után azonban kiteljesedett az országos tüdőgondozó-hálózat, felfedezték a tbc elleni gyógyszereket, valamint elterjedt a kór elleni védőoltás is, így a fertőzések száma csökkenésnek indult.

2014-ben egymillió lakosra vetítve már kevesebb mint száz új fertőzés történt (a betegség előfordulása a hajléktalanok körében a leggyakoribb). Ez azt jelenti, hogy itthon tíz százaléknál is nagyobb arányú a megbetegedések éves csökkenése, míg Európában ez átlagosan csak öt százalék. A szakemberek szerint változatlan trend mellett Magyarországon is reálisnak tekinthető a WHO által kitűzött cél: a betegség felszámolása 2035-ig. A pozitív tendencia évek óta töretlen, így az elért eredmények fenntartása és további javítása nem lehetetlen. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy két szomszédunk, Ukrajna és Románia még mindig vezető helyet foglal el a tbc-s betegek számát illetően, és az illegális bevándorlók is potenciális veszélyt jelentenek. Az egészségügyi szervezetek szerint a magyarországi megbetegedések számának további csökkenéséhez – amit az egészségügyi államtitkárság is kiemelt prioritásként kezel – meg kell tartani az eddig bevált gyakorlatokat, fejleszteni kell a betegség felfedezésére alkalmas módszereket, illetve válaszolni kell az új kihívásokra.

2014 januárjában változtak a tbc felderítésére szolgáló tüdőszűrésre vonatkozó szabályok. Korábban évente kötelező volt megjelenni a vizsgálaton, most már nem az, de továbbra is ajánlott. A társadalombiztosítással rendelkező 40 év fölötti állampolgárok évente egy alkalommal ingyenesen ellenőriztethetik magukat. A 40 év alattiak szűrővizsgálata szakmailag nem indokolt, ezért kérésre, csak orvosi javaslatra, beutalóval végezhető. Kivétel ez alól a munkáltató által egészségügyi okból kért szűrővizsgálat.

 

 

Mi a tuberkulózis?

Okozója a Mycobacterium tuberculosis (Koch-féle bacilus), melynek emberi (humán) és szarvasmarha eredetű (“bovin”) alfajtáit szoktuk megkülönböztetni. Ez utóbbi fertőzés lényegesen veszélytelenebb, főként a gyermekkori tbc-s bélfertőzések okozója. A betegség jellemzően a tüdőben specifikus gyulladással kezdődik, de lényegében az egész szervezetre kiterjedhet.

Tünetek: köhögés, nehézlégzés, hőemelkedés, vérszegénység, romló általános állapot, vérvizelés, szövetelhalás, véres  köpet, keringési elégtelenség, vízfejűség, köhécselés, izzadékonyság, agyvíz-keringési zavarok, epilepszia, fokozatos fogyás, kóros csonttörések,maradandó vérzéshiány, gyógyíthatatlan meddőség, gennyvizelés, gümős agyhártyagyulladás,kétoldali mellékvesekéreg-károsodás.

A tuberkulózis előfordulása és okai

A tuberkulózis világméretű probléma, az emberiség csaknem egyharmada fertőződik meg élete folyamán. Háborúk, éhínség, hajléktalanság, az orvosi ellátás hiánya járulnak legfőképp a tbc gyakoriságának növekedéséhez. Mivel cseppfertőzés útján terjed, bárki megkaphatja, aki védőoltás vagy gyógyulás útján nem szerzett kellő védettséget, vagy például betegség (AIDS!) miatt elveszítette azt. Az elégtelen – és főként a nem kellő ideig végzett – kezelések révén ma már gyakoriak az antibiotikum-rezisztens mycobacterium törzsek is!

 

 

 

A tuberkulózis kezelése

  1. A tbc kezelése elsődlegesen gyógyszeres, melynek megvannak a speciális antibiotikumai. Ezeket általában kombinálva, a betegség súlyosságának megfelelő ideig, általában hosszú hónapokig adják. A kezdődő formák jól gyógyulnak. Általában elmondható, hogy minél koraibb stádiumban kezdik a kezelést, annál jobb a gyógyhajlam, és annál rövidebb a gyógyszerelés.

 

 

  1. Műtéti megoldásra – például a kaverna miatti tüdőlebeny eltávolítására – manapság nagyon ritkán kerül sor.

 

 

Hasznos tudnivalók

A védettség igazolására szolgáló bőrpróba olykor nagyon heves allergiát okoz, melynek során a bőrpír és a duzzanat akár az egész karra is kiterjedhet. Ez e jelenség arra utal, hogy a beteg vagy átesett tbc-n, vagy jelenleg is tbc-ben szenved.

 

A fertőző (“nyílt”) tbc-s beteg veszélyes a környezetére, ezért speciális ápolásra szorul. A legfontosabb szabályokat a kezelőorvossal kell megbeszélni, illetve a tüdőgondozókban készséggel rendelkezésre állnak a speciálisan erre a célra kiképzett nővérek is.

 

Fontos a beteg általános kondíciójának fenntartása, a megfelelő kalória- és vitaminbevitel. Az érintettek életszínvonala nagymértékben befolyásolja a gyógyulási esélyeket!

 

Érdekesség:

Napjainkban ugye folyamatosan halljuk, hogy nagy a légszennyezettség, mivel a gyárak füstjei, autó kipufogógáz, stb. szennyezik a levegőt. Azonban főleg nem ezek a felelősek a légúti megbetegedésekért. Egészségünkre nézve nem az a legnagyobb baj, hogy szennyezett a kültéri levegő, hanem az, hogy a beltéri levegő sokkal szennyezettebb, ezt már sokszor bebizonyították. A beltéri levegő még a legjobb esetben is minimum 10 – szer szennyezettebb, mint a kültéri levegő, de inkább 50 – szer. Ugyanis kint van légmozgás, a beltérben pedig nincs. Mi az, ami a beltéri levegőt beszennyezi: falfesték párolgása (az egyik legnagyobb hiba, amit elkövetnek újszülöttek esetében, hogy mire megjön a baba kifestik azt a szobát, ahol aludni fog), bútorlakkok párolgása, bútor – ablakmosó szerek párolgása, valamint ami a legnagyobb gondot okozza, nem más, mint a házi por és atkák. Egy 4 tagú háztartás éves szinten 40 – 50 kg port termel. Ez nem az a por, amit felporszívózunk, vagy felseprünk. Ez az a finom por, amit nem is igazán látunk, csak amikor besüt a napfény és látjuk, hogy száll a levegőben. Ez az, ami veszélyes, ugyanis életünk minimum 80%-át valamilyen beltérben töltjük (beltérben dolgozunk, beltérben alszunk, beltérben eszünk, beltérben fürdünk, stb. ). Ezért lett népbetegség az asztma és a légúti allergia. Nem a parlagfű, meg a különböző pollenek a hibásak, hanem az a baj, hogy a beltérben annyira legyengítettük a légzőrendszerünket, hogy a kültéri dolgaira allergiások leszünk.

Megoldás. 

Korunk egyik legalkalmasabb eszköze a légúti problémák megoldására, a Légtisztító készülék. Mi a lényege a légtisztító készüléknek? Ez a gép a beltéri levegő megtisztítására lett kifejlesztve, hisz ez a lényeg, hogy a beltéri levegő tiszta legyen. Vannak különböző funkciójú légtisztítók, amelyek már nemcsak megszűrik a levegőt (portól, pollentől, atkáktól, füsttől, kémiai vegyületek párolgásaitól, stb…), hanem negatív ionnal (a levegő vitaminjai) is dúsítják, vagy ózont is termelnek, akár sós levegőt.

A légtisztító készülék nagy segítség mindenkinek, aki légúti problémákkal küszködik, legyen az allergia, asztma, tüdő problémák.

Egy másik megoldás a korábban már említett Oxigén generátor. Egyszerűen, ha tiszta oxigént lélegzünk az javítja légzőrendszerünk működését.

A 3-ik megoldás az Ózongenerátor. Az Ózon az O3 molekula. Ha ózont eresztünk a beltéri levegőbe, az fertőtleníti a levegőt, elpusztítja a penész spórákat, baktériumokat vírusokat. Ugyanakkor az Ózon normál körülmények között lebomlik oxigénre, így a beltéri levegő oxigénnel is telítve lesz.

 

forrás: Kevin Edelma: Egészségesen meghalni

Hírek

Elhízás

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet. Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (rövidítve TTI, angolul body mass index, BMI) 30 kg/m2 felett van. A testtömegindex a kilogrammban megállapított testtömeg és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa.

Az elhízás hátterében az anyagcsere-folyamatok olyan genetikai, központi  idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra (pl. stressz) létrejövő zavara áll, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmiszerenergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és genetikai hajlam, habár néhány esetben elsődlegesen gének, endokrin rendellenességek gyógyszerek vagy pszichiátriai betegségek a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú metabolizmusuk miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.

Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, mely tartós kezelést igényel, elsősorban az állapotot kísérő betegségekkel kapcsolatban. Az elhízás következtében számos betegség – különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, a csont-ízületi gyulladás és az asztma – kialakulásának valószínűsége megnő.

 

Az elhízás világviszonylatban, az első számú megelőzhető halálozási ok, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt növekvő arányban jelentkezik, és a közegészségügyi hatóságok megítélése szerint a 21. század egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája lehet. Egy 2009-es felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 62%-a túlsúlyos, és 27%-a elhízottnak számít. Az Európai Unió országaiban a túlsúlyosság a felnőtt lakosság 30-80%-ára jellemző. A WHO adatai szerint 2008-ban világszerte 1,4 milliárd felnőtt számított túlsúlyosnak, 500 millió fő elhízottnak.

Az elhízáshoz a modern világban (különösen a nyugati társadalmakban) szinte mindenütt előítéletek társulnak, bár a történelem során voltak olyan időszakok, amikor azt sok helyütt a jólét és a termékenység szimbólumának tekintették, és a világ néhány pontján ez még ma is így van.

 

Még mindig csak nő és nő az elhízottak száma Magyarországon

Persze, nemcsak Magyarországon, de az OECD-országok mindegyikében komoly probléma az elhízás, és egyre csak nő a túlsúlyos emberek száma. Az “elhízásjárvány” az utóbbi időben tovább terjedt, bár üteme lelassult.

A felmérés szerint bár az elmúlt években már nem nőtt akkora mértékben a túlsúlyos emberek száma az OECD tagállamaiban, az előrejelzések minden megvizsgált országban az elhízás további növekedését jósolják.

Magyarország a 4. legrosszabb

Az elhízottak aránya az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon a legmagasabb, a szörnyű hírünk azonban az, hogy ezeket követően a negyedik helyen bizony Magyarország áll. Ezekben az országokban a 15 évesnél idősebb lakosságnak legalább a 30 százaléka elhízott.

Ezekkel szemben Japánban és Dél-Koreában a legalacsonyabb az elhízott felnőttek aránya: Japánban 3,7, Koreában 5,3 százalék. Az előrejelzések szerint a növekedés Svájcban és Dél-Koreában lesz a legerősebb.

 

Egyre nagyobb problémát jelent az adatait rendelkezésre bocsátó 29 országban a gyerekek elhízása is: a 15 évesek körében a 2001-ben és 2002-ben mért 12 százalékos arányáról 12 év alatt 15,5 százalékra emelkedett a túlsúlyosak (köztük az elhízottak) aránya. Magyarországon 16 százalék a 2013-ban és 2014-ben mért ráta.

 

A legdrágább népbetegséggé válhat az elhízás.  2025-re a felnőttek 24 százaléka elhízottá válhat Magyarországon: ez 1 866 000 ember. Ezt a rémisztő statisztikát hozta nyilvánosságra a The Lancet orvosi hetilap az október 11-i Elhízás Világnapján (World Obesity Day). A tanulmány készítői felhívják a figyelmet arra, hogy az elhízás kezelés nélkül olyan betegségekhez is vezethet, mint a:

  • különböző szívbetegségek,
  • cukorbetegség,
  • májbetegség és
  • a rák több típusa.

Ráadásul Magyarországon rengeteg pénzbe kerül ezen betegségek kezelése. A minap megjelent kutatás szerint ez az összeg 2025-re el fogja érni az évi 1,8 milliárd dollárt, azaz a 475 milliárd forintot. Ha pedig a 2017 és 2025 közötti időszakot nézzük, akkor ez az összeg 14,9 milliárd dollár, azaz 3,9 billió forint.

Ezzel szemben a tanulmány azt állítja, hogy ha 580 millió dollárt, azaz 153 milliárd forintot fordítanánk az elhízás kezelésére, akkor a felnőtteknél 24-ről 19 százalékra csökkenne az elhízottak aránya, így kevesebbet kellene költeni az így kialakult betegségek kezelésére is.

A Elhízás Világnapjának hivatalos oldalán elérhető a hazánkra vonatkozó tavalyi statisztika is, e szerint ha nem történik drasztikus változás, 2025-re 369 ezer túlsúlyos vagy elhízott gyerek lesz Magyarországon. Ennek következtében a magyar gyerekek közül 11 ezret sújt majd a csökkent glükóztolerancia,  háromezer szenved majd kettes típusú cukorbetegségben,  24 ezernek lesz magas vérnyomása és,  33 ezren küzdenek majd a nem alkoholos eredetű zsírmáj betegséggel.

 

Az Elhízás Világnapján közzétett statisztikákból azonban kiderült, hogy nem csak Magyarországon ekkora a baj. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve 2025-re világszerte 2,7 milliárd felnőtt válik elhízottá. Ha ez valóban megtörténik, annak elképesztő következményei lesznek, csak az orvosi költségek évi 1,2 billió dollárt, azaz 315 billió forintot tesznek ki a becslések szerint. Összevetésként, a világ leggazdagabb emberének, azaz Bill Gates teljes vagyona 85 milliárd dollár.

Az 5 és 19 év közötti gyerekek között leginkább Kelet-Ázsiában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Írországban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon nőtt az elhízottak száma. A kutatók úgy vélik, ezért egyébként az olcsó, hízlaló ételek túlzott népszerűsítése felel. Ezen kívül kifogásolták azt is, hogy eddig mindössze a világ 20 országa vezetett be különadót a cukros üdítőkre.

 

A kutatók azt mondják, ha nem történik változás, hamarosan több elhízott ember él majd, mint sovány. Hozzátették, hogy a sovány lányok és fiúk száma 2000 óta világszerte csökkenő tendenciát mutat.

Az Imperial Collage London kutatóinak számítása szerint 1975-ben 5 millió elhízott lánygyermek élt a világon, ez 2016-ra a tízszeresére, 50 millióra nőtt. A kisfiúknál a szám ugyanazon időszakban 6 millióról 74 millióra változott.

A felnőtteket vizsgálva sem jobb a helyzet, 1975-ben ugyanis 100 millió elhízott felnőtt élt a világon, ez a szám a tavalyi évben már 671 millió volt.

41 év alatt 571 millióval nőtt az elhízott felnőttek száma a világon.

Ezen kívül 1,3 milliárdan tartoznak a túlsúlyos kategóriába, ami szintén egészségügyi problémákat okozhat, és később elhízáshoz is vezethet.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete ezért azt szeretné, hogy az élelmiszeripar támogassa az egészséges táplálkozást, mégpedig úgy, hogy csökkenti az élelmiszerek só-, cukor- és zsírtartalmát, illetve korlátozza az ilyen termékeket.

A jelenség nem újdonság, hiszen mint korábban megírtuk, az idei OECD felmérés szerint is elég súlyos a helyzet: az elhízottak arányát tekintetve Magyarország a negyedik helyet szerezte meg a világon

  • az Egyesült Államok,
  • Mexikó és
  • Új-Zéland

után, azaz a magyar a legkövérebb európai nemzet.

 

Mi a legjobb megoldás fogyásra?

A legjobb módszert nem tudom Önnel megosztani, nem tudok Önnek olyan diétát sem ajánlani, ami biztosan segítene. Az utóbbi időben egyre több a táplálkozási tanácsadó, egyre többet hallunk a reformkonyháról, egészséges táplálkozásról. Nem tudom, hogy melyik a tökéletes megoldás, próbálja ki és meglátja.

Egy jó tanácsom viszont van, ami biztosan segít, ez pedig a rendszeres testmozgás. Fusson, gyalogoljon, lépcsőzzön, járjon fitnessztermekbe, edzőkhöz, stb…

Van egy megoldás, ami lehetővé teszi a rendszeres, egészséges testmozgást, úgy hogy közben még élvezzük is az egész terápiát. Ez a megoldás nem más, mint a vibrációs tréner használata. A vibrációs tréner rövid idő alatt, kényelmesen és hatékonyan mozgatja át, az egész testet, az izmokat, beleértve a más módon nehezen edzhető mélyizmokat is.

 

Ezek a vibrációs trénerek 10 perc alatt egy körülbelül 30-80 perces edzésnek megfelelő izom munkát (izom-összehúzódást) generál. Egy későbbi fejezetben írok többet az ilyen vibrációs trénerek hatásmechanizmusairól.

 

forrás: Kevin Edelma: Egészségesen meghalni

 

 

Hírek

Demencia és Alzheimer kór

Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) nevezték el, aki 1906-ban egy szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyszövetének elváltozásait tanulmányozta. A beteg asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált, ezek a szöveti elváltozások az Alzheimer-kór sajátos ismertetőjelei.

Van-e különbség demencia és az AIzhelmer-kór között? 

A demencia szót több különböző agyi rendellenesség leírására használják, amelyek általában a memória folyamatos, súlyos hanyatlásával járnak. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa; az esetek 50%-áért felel, és az esetek további 20%-ában egy másik demencia típussal együtt fordul elő.

Milyen tünetekkel jár a Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kórban (és más típusú demenciában) szenvedő betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódó képességüket és időérzékelésüket. A fő tünet az, hogy elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régmúlt eseményeire egy darabig még teljesen tisztán emlékezhetnek. A betegség előrehaladtával a betegek többé már nem lesznek tudatában saját állapotuknak, bár ennek ellenére szorongóak, lehangoltak lehetnek. A mindennapi feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) ellátása egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel náluk. Megváltozhat magatartásuk és személyiségük is (pl. zárkózottság, közömbösség, kritikátlanság, makacsság, gyanakvás, káromkodás, nyugtalanság, agresszivitás, érzelmi sivárság és a segítség elutasítása tapasztalható). Sokuknál észlelhetők téveszmék, mint pl. üldözéses-, féltékenységi- vagy lopásos téveszme. A betegek alvás-ébrenlét ciklusa is változhat. Az éjszakai aktivitásuk miatt gyakorivá válhatnak az éjszakai bolyongások/elkóborlások.

 

Mik a betegség következményei? 

A legtöbb betegnek végül 24 órás felügyeletre lesz szüksége. A kór hosszú évekig (általában 510 évig) elhúzódhat, és általában nem okoz közvetlenül halált. A beteg leggyakrabban évekig szenved Alzheimer-kórban, mielőtt elhunyna más betegségben. Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A szeretett szülőnk, házastársunk, gyermekünk, barátunk és ismerősünk a szemünk láttára hónapról-hónapra, évről-évre fokozatosan hanyatlik szellemileg, és veszíti el mindazokat a magasabb rendű agyi működéseket, amelyektől emberek vagyunk.

 

Demencia

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással! Az ugyanis természetes, hogy idősödve kevesebbre vagyunk képesek. Szakértőnk hasonlatával élve: ahogyan idővel a bőrünk is ráncosodik, úgy az agyunk morfológiája (alakja) is módosul, ami a képességeink bizonyos csökkenéséhez vezethet. A demencia ennél többet jelent: ekkor a szellemi hanyatlás mértéke kóros!

 

A demencia tünetei

 

A szellemi teljesítőképesség csökkenése

 

– az emlékezés rövidül, később csökken

– a gondolkodás lassul

– a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken

– nem jutnak eszünkbe a szavak

– romlik a tájékozódási képesség

 

Pszichés tünetek

– ingerültség

– agresszió

– a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre.

 

Alzheimer-kór

A másik jelenség, amivel az emberek gyakran keverik a demenciát, az Alzheimer-kór.

 

Tehát minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros is egyben, hanem csupán az 50 százalékuk.

 

 

Vegyük észre!

Jó lenne, ha minél több demens beteget minél korábban diagnosztizálnának, és közülük minél többen kerülnének gondozásba! Fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket – ugyanis a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Figyeljünk fel arra, ha idősebb rokonunknál lassúbb gondolkodást, szellemi “elnehezedést” észlelünk. Bár előfordulhat, hogy mindez a normális öregedés része, az is lehet, hogy több annál. Hogy ezt ki lehessen zárni, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a nemzetközi irányelveknek megfelelően történik. Igyekezzünk meggyőzni a hozzátartozónkat, hogy essen túl a szükséges vizsgálatokon, amelyek egyáltalán nem fájdalmasak.

 

Vizsgálatok

 

A vizsgálatok sora a kórelőzmény felvételével kezdődik. Hasznos, ha a hozzátartozó elkíséri a pácienst, hiszen előfordulhat, hogy ennél a pontnál a segítségére lesz szükség: elmesélheti, milyen tünetekre figyelt fel, mikor kezdődött az elbutulás. A kikérdezést fizikális, majd idegrendszeri vizsgálat követi: az orvos ellenőrzi a reflexek és az agyidegek működését. Az MRI-, azaz a mágnesesrezonancia-vizsgálat részletesen megmutatja, történt-e szervi károsodás az agyban, esetleg megváltozott-e a szürke- és a fehérállomány aránya, csökkent-e az agy tömege. A neuro-pszichológiai vizsgálat egy gondosan összeállított tesztsorból áll, amelynek célja, hogy kimutassa, csökkentek-e a szellemi képességek és fennáll-e az érzelmiindulati élet zavara.

 

Megelőzhető?

Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy bennünket is utolérjen a demencia? Sajnos nem teljesen. De sokat tehetünk azért, hogy ha meg is jelennek majd nálunk a tünetek, azok minél kevésbé legyenek súlyosak. Mint dr. Káposzta Zoltán említi, egy nemrégiben a British Medical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia megjelenését vagy előrehaladását. Az agy karbantartásának legjobb módja: a használat.

 

Fejtsünk rendszeresen rejtvényt, túrázás során böngésszük gyakran a térképet, igyekezzünk fejben tartani a programjainkat! Az amerikai Alzheimer Szövetség idén Honoluluban tartott rendes évi tudományos összejövetelén további három tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely a demencia, illetve az Alzheimer-kór megelőzésével foglalkozik. Az első kutatást a bostoni Brigham kórház munkatársai végezték, 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. A második munkát Lenore Arab, a Kaliforniai Egyetem kutatója jegyzi, aki arra mutatott rá, hogy a rendszeresen teát iszogató idősek esélye a kórra

 

nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké. Az adatokat 14 éves megfigyelés során nyerték ki az igen nagyszámú, mintegy 4800 főt számláló mintából. A harmadik tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között talált összefüggést. A munkát a brit Exeter Egyetem szakértői végezték, és arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.

 

 

forrás: Kevin Edelman: Egészségesen meghalni

Hírek

Szív-és érrendszeri megbetegedések

Napjainkban, Világunk első számú gyilkosai. Sajnos mindenki találkozott már az alábbi betegségekkel: magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület, magas koleszterinszint, stb.

Nem tudjuk pontosan, hogy világszerte hány embert érint ez a betegség (100 milliós nagyságrend), azt azonban megállapították, hogy a Világon minden tizedik ember Stroke miatt hal meg.

Szív – és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások 60% -át Magyarországon. Ez akkor azt jelenti, hogy Magyarországon 6 millió embert érint ez a betegség.

A szív –  és érrendszeri probléma legyakoribb betegségei, tünetei:

Szívinfarktus: Évente Magyarországon 16.500 estet diagnosztizálnak aminek a fele haláleset lesz. Naponta Magyarországon 70 ember kap hirtelen szívhalált (eközött és a szívinfarktus között az a különbség, hogy akinek hirtelen szívhalála lesz, az 40 – 70 másodperc alatt meghal).   – Agyvérzés, Stroke: Évente Magyarországon 45 – 50 ezer esetet diagnosztizálnak. Ebből  25% belehal a legmodernebb orvosi kezelések ellenére is, 25% maradványtünet nélkül felépül és 50% valamilyen segítségre szorul a későbbiekben is.

Magas vérnyomás: 3,5 millió embert érint Magyarországon. – Magas koleszterinszint: a nők 39% és a férfiak 47% érinti Magyarországon. – Trombózis (vérrög): több mint 1.000 embert öl meg évente Magyarországon. – Érelmeszesedés: Az erek belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezek a betegségek okozták 2014-ben 35 ezer nő és több mint 27 ezer férfi halálát. Magyarországon a szív – és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint e betegségek kórházi kezelését követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható.

2014-ben egy híres cikk járta be a világot, ahol az egyik legismertebb kardiológus érdekes dolgot fedezett fel a szív – és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Itt található a cikk:

Egy híres kardiológus elárulja, hogy mi a szív- és érrendszeri betegségek igazi oka.

 

dr. Dwight Lundell

 

Az alábbi sorokban Dr. Dwight Lundell bevallja, hogy mi áll a szív- és érrendszeri betegségek mögött. Ez a bejelentés futótűzként terjedt el a világhálón:

„Mi orvosok a felkészültségünk, tudásunk, túlzott tekintélyvezérlésű felfogásunk és egónk miatt azt hisszük, hogy tévedhetetlenek vagyunk. De most itt vagyok, és elismerem, hogy hibáztam. Szívsebész vagyok, aki mögött 25 év tapasztalat van, ez idő alatt több mint 5 ezer műtétet végeztem el. Most eljött az ideje, hogy megpróbáljam jóvá tenni, azt amit eddig rosszul tettem.

Az orvosi szaktekintélyek, véleményformálók folyamatosan azt mondják, hogy a szív- és érrendszeri bajok mögött a vérben található magas koleszterinszint a felelős. Ezért pedig szigorú, zsírszegény diétát írtunk elő betegeinknek, és gyógyszereket is be kellett szedniük. Csak, hogy ez már nem helyes, sőt! Pár évvel ezelőtt ugyanis felfedezték, hogy a betegség hátterében az érfalak gyulladása áll, ezért a kezelést is más szempontok alapján, más módszerekkel kell megkezdeni.

Megdöbbentő, de az eddigi, „jól” bevált módszerek miatt, ebben az évben még több ember fog meghalni szív- és érrendszeri betegségben, mint eddig. Az American Heart Association statisztikái azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban több mint 75 millió amerikai küzd szívbetegséggel, 20 millió cukorbetegséggel és 57 millió pedig már a cukorbetegség kezdeti fázisába lépett. A baj az, hogy évről-évre egyre több a fiatal, aki megbetegedik. Világosan elmondom, a koleszterin anélkül nem tud lerakódni az érfalakban, ha azok már nincsenek begyulladva. Ezért a koleszterin miatt nem lenne agyvérzés, és egyéb érrendszeri betegség.

A koleszterin a gyulladás hiányában szabadon áramolhatna, hiszen ez a természetes. A gyulladás a szintetikus szereket tartalmazó élelmiszerek miatt alakul ki, a szervezet ugyanis nem tud mit kezdeni ezekkel a méreganyagokkal, megbetegednek az érfalak, így rájuk már a koleszterin is könnyebben megtapadhat, elzárva ezáltal a vér útját.

A másik oka ennek a gyulladásnak az alacsony zsírtartalmú diéta, hiszen a szakemberek a zsíros ételek fogyasztása helyet azt ajánlották, hogy szójából, kukoricából, napraforgóból kinyert növényi zsírokat kell használni, amelyek ugyan tele vannak Omega-6 zsírsavakkal, de viszont Omega-3 már alig van bennünk, ami nagyon fontos, hogy a szervezet egyensúlyban működhessen. Ezért van az, hogy egyre több a cukorbeteg, a szívbeteg, az elhízott ember.

A cukrokban és szénhidrátban gazdag élelmiszerek, amelyekben feldogozott Omega-6 zsírsavak találhatók, hogy több ideig lehessen a tartósítást megoldani, teljesen átvették az uralmat az emberek étrendjében. Ezek az élelmiszerek lassan már az egész világot megmérgezték.”

 

érelmeszesedés

érelmeszesedés

 

Stroke

Mi a stroke?

A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon.

Tünetek: zavartság, kóma, szemteke rezgés, beszédzavar, hányinger, eszméletvesztés, kettőslátás, forgó jellegű szédülés, egyensúlyzavar, nyelészavar, féloldali látásvesztés, értelmetlenné váló szavak, mondatok, végtagok féloldali elgyengülése, látótérkiesés, kinyújtott nyelv ferdesége, szemhéjcsüngés, test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, végtagok ügyetlenné válása, arc félrehúzódása.

 

 

Stroke

 

A stroke előfordulása

Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.

 

A stroke kezelése

A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése és a betegek stroke-centrumba, illetve amennyiben ilyen centrum nem érhető el időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása. Az elmondottakból következik, hogy a stroke, mint ahogyan a koszorúérgörcs és szívinfarktus is, sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában. Szükség esetén a súlyos állapotú stroke-betegeket intenzív osztályon kezelik. Első lépés a stroke helyének, típusának (iszkémiás vagy vérzéses), továbbá ha lehetséges, a mechanizmusának (pl. thrombózis, embólus, érfalrepedés, érfalgyulladás, daganat okozta, vérkép eltérés okozta) megállapítása. Nagyon fontos a stroke lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is. A stroke mechanizmusa azért fontos, mivel az iszkémiás és vérzéses infarktus kezelése eltérő.

 

stroke

Stroke

 

A stroke gyógyulási esélyei

A gyógyulási kilátások több tényezőn múlnak, mint például a stroke konkrét agyi elhelyezkedése és kiterjedése, kialakulásának mechanizmusa és időbeli dinamikája, kórélettani tényezők, társbetegségek, a beteg életkora, a megfelelő kórházi osztályra való felvételig eltelt idő, a diagnosztikus és intervenciós eszközökhöz való hozzájutás esélye. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik. Hasonló, mint az anginás panaszokat okozó, úgynevezett koszorúér-görcs (coronaria spazmus) a szív esetében. Az esetek másik nagy részében a stroke lezajlása után súlyos vagy kevéssé súlyos fogyatékosság marad vissza, így a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar.

Az ilyen betegek rehabilitációját fontos minél korábban elkezdeni, a rehabilitációban gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, rehabilitációs szakorvos irányításával egyaránt részt vesznek. A rehabilitáció akadályát képezheti a strokeon átesett betegek depressziója, ezt gyógyszerrel is kell kezelni. Az agyi stroke vagy stroke-ok a betegek elbutulásához (vaszkuláris demencia) is vezethetnek. A stroke-ok egy része olyan agyi területet érint, amelyek időleges kiesése is az élettel összeegyeztethetetlen, más esetben a stroke-os beteg átmenetileg vagy tartósan mély eszméletlenségbe (kómába) kerül.

 

A stroke megelőzése

A stroke-nak számos rizikófaktora ismert (növekvő életkor, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érelmeszesedés, a vér folyékonyságát csökkentő, illetve fokozott alvadékonyságát okozó eltérések, a cigarettázás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, intravénás drogok, stressz, családban öröklődő gének). Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét. A stroke rizikók egy része kizárólag nőkben fordul elő (fogamzásgátló szedése, terhesség, szülés).

 

A stroke megelőzésének lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése, illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok optimális kezelése. Ugyancsak fontos a stroke kockázatát növelő káros szokások kerülése, továbbá az életünkben elkerülhetetlenül ható stressz megfelelő kezelése. A rendszeres sportolással (aerob mozgással) sokat tehetünk a stroke megelőzése érdekében. A kockázati tényezők egy része viszont, mint amilyen az életkor vagy az örökölt tulajdonságok, nem befolyásolhatók. Stroke ritkán következik be fiatal életkorban, döntően 45 éves kor felett fordul elő.

 

Szívinfarktus

A szívinfarktus sok esetben tényleg olyan drámai tünetekkel jár, mit ahogyan azokat a filmekben látjuk, de az esetek többségében kevésbé kifejezettek a tünetek. Olyan esetek is előfordulnak, amikor a betegnél egyáltalán nem észlelhetőek tünetek, annak ellenére, hogy szívinfarktusa volt.

A szívinfarktus nem más, mint a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. Az agyi infarktus (stroke) lehet vértelen, vagy vérzéses is. Ezzel szemben a szívinfarktus minden esetben vértelen (ischaemias), vagyis kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár egy artériát a szívben, vagy azt erősen beszűkíti.

Régebben a szívinfarktus többször volt halálos kimenetelű, mint napjainkban. Ma már az infarktust elszenvedő betegek fele nem hal bele az infarktusba, ennek ellenére az elszenvedők többsége az infarktus után hosszabb időre rosszabb életminőséggel és fokozott kockázattal kell számoljon.

Az infarktus kialalkulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel: stresszes, táplálkozási szokások, testmozgás. Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy csökkenjen a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata.

 

szívinfarktus

szívinfarktus

 

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

A szívinfarktus tipikus tünetei jól ismertek, azonban néha nem könnyű felismerni, mivel a tünetek mértéke nagy egyéni különbségeket mutat. Nem minden esetben járnak olyan drámai tünetekkel, mint a filmekben. Főleg nőknél, idősebb betegeknél és cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek. Minél több tünetet észlel önmagán, annál nagyobb a valószínüsége, hogy Önnek szívinfarktusa va. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

– nyomásérzés a mellkas közepén, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll,

– kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát, akár a fogak és állkapocs irányába,

– egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak,

– folyamatosan fenálló fájdalom a has felső részén,

– légszomj,

– izzadás,

– megsemmisülő érzés,

– ájulás,

– hányinger, hányás.

A szívinfarktus bármikor kialakulhat utazás közben, munka során, sportolás közben, pihenéskor. Hirtelen is kialakulhat, de sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik, pihenéskor pedig megszűnik.

 

Magas vérnyomás

A 140 / 90 Hgmm feletti vérnyomásérték esetén (ülve nyugalmi állapotban mérve és 2 perc után ismételten megmérve) beszélünk magas vérnyomás betegségről. „ Alattomos gyilkosnak” tartják ezt a betegséget, mivel semmilyen tünetekkel nem jár, fájdalmat nem okoz, de számos betegség léphet fel szövődményként. Ilyen az érelmeszesedés, szívinfarktus, agyi katasztrófák, szemfenéki erek meszesedése, alsó végtagi verőerek szűkülete következményes lábelhalással, stb… Társbetegségként szívbillentyű elégtelenség, szívizom elfajulás, szívelégtelenség, veseelégtelenség léphet fel.

 

Ételek, amelyek visszafordíthatják az érrendszeri károsodásokat.

 

Segítségükkel megelőzhetjük a komolyabb problémákat.

A fokhagymát régóta csodaszernek tekintik, nemcsak antibakteriális, immunerősítő és mikrobaölő hatásai miatt, hanem azért is, mert képes csökkenteni a vérnyomást és a koleszterinszintet, emellett pedig a véralvadásra is kiegyensúlyozó hatással van. A fokhagymában, illetve más hagymafélékben is különböző kénvegyületek találhatóak (ezeknek köszönhetik jellegzetes aromájukat), és ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ereinkben kevesebb plakk (lerakódás) halmozódjon fel.

A gránátalmában rengeteg antioxidáns található, és ezzel nemcsak a sejtek károsodását csökkentheti, de a koleszterinszintre is jó hatással lehet. A vérereket is ellenállóbbá, rugalmasabbá tehetik. Egy kutatás során például bebizonyosodott, hogy a gránátalmalé rendszeres fogyasztásának köszönhetően a vérerek szűkületének mérete az egészséges tartományban maradt.

A bergamottát a legtöbben a híres Earl Grey tea ízesítőjeként ismerik, azonban ennek a citrusgyümölcsnek egyéb jótékony hatásai is vannak. Tele van antioxidánsokkal, illetve olyan vegyületekkel, melyek csökkenthetik a vércukorszintet és a koleszterinszintet is. A bergamottát érdemes étrend-kiegészítő formájában magunkhoz venni.

 

A zöld teát az egyik leghatékonyabb zsírégető italként ismerik, de nemcsak az anyagcserére van rendkívül jó hatással, hanem az oxidítív stressz okozta károsodásokat is csökkenti, emellett a mikroszkopikus gyulladások ellen is hatásos. Egy tanulmány szerzői szerint minél több zöld teát iszik valaki, annál kisebb lesz nála a szívproblémák rizikója.

 

Napjaink egyik legalkalmasabb eszköze a szív – és érrendszeri problémák kezelésére a Lágylézer Terápia. A lágylézer terápia egy speciális lézerfényt kibocsátó eszköz. Ezzel a lézerfénnyel több különböző helyeken lehet testünket sugározni annak érdekében, hogy javítsa keringésünket. Ilyen pontok lehetnek például a verőereknél, vagy akár az orrüregbe való besugárzás (az orrüregen keresztül behatol az orr nyálkahártyájába, ahol rengeteg hajszálér található).

 

A lágylézer főbb hatása az érrendszerre: csökkentheti a vérlemezek összetapadását (megakadályozza a vér besűrűsödését), javíthatja a vörösvértestek oxigénvivő készségét (ezáltal rendben lesz szervezetünk oxigénellátása), erősítheti az erek falát.

 

Egy másik kiváló eszköz a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére a korábban már említett pulzáló mágnesterápia. A cukorbetegségnél már megemlitettem, hogy a pulzáló mágnesterápiával azokat a beszűkült hajszálereket is ki tudom tágítani, amit gyógyszeres kezeléssel nem.

 

A harmadik eszköz, amivel szintén komoly eredményeket értek el ezen betegségek kezelésében az az  Infra terápia. Amit fontos tudni róla, hogy egyes kutatások szerint az Infra terápia tágíthatja a vérereket, hatására nőhet szervezetünkben az oxigénszint, beleértve a vérerekben is.

Egy másik kiváló megoldás pedig az Oxigénterápia. Az oxigénterápiát használva 40 – 90 százalékos koncentrációs oxigént lélegzünk be, mely által javulhat mind légző rendszerünk, mind pedig keringési rendszerünk.

 

Kedves olvasó, ennek a cikknek is a végéhez értünk, biztos vagyok benne, hogy okosabb lett, megismerte jobban a Szív – és érrendszeri betegségeket, valamint az azokra alkalmas kezelési lehetőségeket.

 

 

Forrás: Kevin Edelma – Egészségesen meghalni