Tag: ingyenes analízis

Hírek

Elhízás

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet. Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (rövidítve TTI, angolul body mass index, BMI) 30 kg/m2 felett van. A testtömegindex a kilogrammban megállapított testtömeg és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa.

Az elhízás hátterében az anyagcsere-folyamatok olyan genetikai, központi  idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra (pl. stressz) létrejövő zavara áll, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmiszerenergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és genetikai hajlam, habár néhány esetben elsődlegesen gének, endokrin rendellenességek gyógyszerek vagy pszichiátriai betegségek a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú metabolizmusuk miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.

Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, mely tartós kezelést igényel, elsősorban az állapotot kísérő betegségekkel kapcsolatban. Az elhízás következtében számos betegség – különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, a csont-ízületi gyulladás és az asztma – kialakulásának valószínűsége megnő.

 

Az elhízás világviszonylatban, az első számú megelőzhető halálozási ok, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt növekvő arányban jelentkezik, és a közegészségügyi hatóságok megítélése szerint a 21. század egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája lehet. Egy 2009-es felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 62%-a túlsúlyos, és 27%-a elhízottnak számít. Az Európai Unió országaiban a túlsúlyosság a felnőtt lakosság 30-80%-ára jellemző. A WHO adatai szerint 2008-ban világszerte 1,4 milliárd felnőtt számított túlsúlyosnak, 500 millió fő elhízottnak.

Az elhízáshoz a modern világban (különösen a nyugati társadalmakban) szinte mindenütt előítéletek társulnak, bár a történelem során voltak olyan időszakok, amikor azt sok helyütt a jólét és a termékenység szimbólumának tekintették, és a világ néhány pontján ez még ma is így van.

 

Még mindig csak nő és nő az elhízottak száma Magyarországon

Persze, nemcsak Magyarországon, de az OECD-országok mindegyikében komoly probléma az elhízás, és egyre csak nő a túlsúlyos emberek száma. Az “elhízásjárvány” az utóbbi időben tovább terjedt, bár üteme lelassult.

A felmérés szerint bár az elmúlt években már nem nőtt akkora mértékben a túlsúlyos emberek száma az OECD tagállamaiban, az előrejelzések minden megvizsgált országban az elhízás további növekedését jósolják.

Magyarország a 4. legrosszabb

Az elhízottak aránya az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon a legmagasabb, a szörnyű hírünk azonban az, hogy ezeket követően a negyedik helyen bizony Magyarország áll. Ezekben az országokban a 15 évesnél idősebb lakosságnak legalább a 30 százaléka elhízott.

Ezekkel szemben Japánban és Dél-Koreában a legalacsonyabb az elhízott felnőttek aránya: Japánban 3,7, Koreában 5,3 százalék. Az előrejelzések szerint a növekedés Svájcban és Dél-Koreában lesz a legerősebb.

 

Egyre nagyobb problémát jelent az adatait rendelkezésre bocsátó 29 országban a gyerekek elhízása is: a 15 évesek körében a 2001-ben és 2002-ben mért 12 százalékos arányáról 12 év alatt 15,5 százalékra emelkedett a túlsúlyosak (köztük az elhízottak) aránya. Magyarországon 16 százalék a 2013-ban és 2014-ben mért ráta.

 

A legdrágább népbetegséggé válhat az elhízás.  2025-re a felnőttek 24 százaléka elhízottá válhat Magyarországon: ez 1 866 000 ember. Ezt a rémisztő statisztikát hozta nyilvánosságra a The Lancet orvosi hetilap az október 11-i Elhízás Világnapján (World Obesity Day). A tanulmány készítői felhívják a figyelmet arra, hogy az elhízás kezelés nélkül olyan betegségekhez is vezethet, mint a:

  • különböző szívbetegségek,
  • cukorbetegség,
  • májbetegség és
  • a rák több típusa.

Ráadásul Magyarországon rengeteg pénzbe kerül ezen betegségek kezelése. A minap megjelent kutatás szerint ez az összeg 2025-re el fogja érni az évi 1,8 milliárd dollárt, azaz a 475 milliárd forintot. Ha pedig a 2017 és 2025 közötti időszakot nézzük, akkor ez az összeg 14,9 milliárd dollár, azaz 3,9 billió forint.

Ezzel szemben a tanulmány azt állítja, hogy ha 580 millió dollárt, azaz 153 milliárd forintot fordítanánk az elhízás kezelésére, akkor a felnőtteknél 24-ről 19 százalékra csökkenne az elhízottak aránya, így kevesebbet kellene költeni az így kialakult betegségek kezelésére is.

A Elhízás Világnapjának hivatalos oldalán elérhető a hazánkra vonatkozó tavalyi statisztika is, e szerint ha nem történik drasztikus változás, 2025-re 369 ezer túlsúlyos vagy elhízott gyerek lesz Magyarországon. Ennek következtében a magyar gyerekek közül 11 ezret sújt majd a csökkent glükóztolerancia,  háromezer szenved majd kettes típusú cukorbetegségben,  24 ezernek lesz magas vérnyomása és,  33 ezren küzdenek majd a nem alkoholos eredetű zsírmáj betegséggel.

 

Az Elhízás Világnapján közzétett statisztikákból azonban kiderült, hogy nem csak Magyarországon ekkora a baj. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve 2025-re világszerte 2,7 milliárd felnőtt válik elhízottá. Ha ez valóban megtörténik, annak elképesztő következményei lesznek, csak az orvosi költségek évi 1,2 billió dollárt, azaz 315 billió forintot tesznek ki a becslések szerint. Összevetésként, a világ leggazdagabb emberének, azaz Bill Gates teljes vagyona 85 milliárd dollár.

Az 5 és 19 év közötti gyerekek között leginkább Kelet-Ázsiában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Írországban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon nőtt az elhízottak száma. A kutatók úgy vélik, ezért egyébként az olcsó, hízlaló ételek túlzott népszerűsítése felel. Ezen kívül kifogásolták azt is, hogy eddig mindössze a világ 20 országa vezetett be különadót a cukros üdítőkre.

 

A kutatók azt mondják, ha nem történik változás, hamarosan több elhízott ember él majd, mint sovány. Hozzátették, hogy a sovány lányok és fiúk száma 2000 óta világszerte csökkenő tendenciát mutat.

Az Imperial Collage London kutatóinak számítása szerint 1975-ben 5 millió elhízott lánygyermek élt a világon, ez 2016-ra a tízszeresére, 50 millióra nőtt. A kisfiúknál a szám ugyanazon időszakban 6 millióról 74 millióra változott.

A felnőtteket vizsgálva sem jobb a helyzet, 1975-ben ugyanis 100 millió elhízott felnőtt élt a világon, ez a szám a tavalyi évben már 671 millió volt.

41 év alatt 571 millióval nőtt az elhízott felnőttek száma a világon.

Ezen kívül 1,3 milliárdan tartoznak a túlsúlyos kategóriába, ami szintén egészségügyi problémákat okozhat, és később elhízáshoz is vezethet.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete ezért azt szeretné, hogy az élelmiszeripar támogassa az egészséges táplálkozást, mégpedig úgy, hogy csökkenti az élelmiszerek só-, cukor- és zsírtartalmát, illetve korlátozza az ilyen termékeket.

A jelenség nem újdonság, hiszen mint korábban megírtuk, az idei OECD felmérés szerint is elég súlyos a helyzet: az elhízottak arányát tekintetve Magyarország a negyedik helyet szerezte meg a világon

  • az Egyesült Államok,
  • Mexikó és
  • Új-Zéland

után, azaz a magyar a legkövérebb európai nemzet.

 

Mi a legjobb megoldás fogyásra?

A legjobb módszert nem tudom Önnel megosztani, nem tudok Önnek olyan diétát sem ajánlani, ami biztosan segítene. Az utóbbi időben egyre több a táplálkozási tanácsadó, egyre többet hallunk a reformkonyháról, egészséges táplálkozásról. Nem tudom, hogy melyik a tökéletes megoldás, próbálja ki és meglátja.

Egy jó tanácsom viszont van, ami biztosan segít, ez pedig a rendszeres testmozgás. Fusson, gyalogoljon, lépcsőzzön, járjon fitnessztermekbe, edzőkhöz, stb…

Van egy megoldás, ami lehetővé teszi a rendszeres, egészséges testmozgást, úgy hogy közben még élvezzük is az egész terápiát. Ez a megoldás nem más, mint a vibrációs tréner használata. A vibrációs tréner rövid idő alatt, kényelmesen és hatékonyan mozgatja át, az egész testet, az izmokat, beleértve a más módon nehezen edzhető mélyizmokat is.

 

Ezek a vibrációs trénerek 10 perc alatt egy körülbelül 30-80 perces edzésnek megfelelő izom munkát (izom-összehúzódást) generál. Egy későbbi fejezetben írok többet az ilyen vibrációs trénerek hatásmechanizmusairól.

 

forrás: Kevin Edelma: Egészségesen meghalni

 

 

Hírek

Demencia és Alzheimer kór

Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) nevezték el, aki 1906-ban egy szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyszövetének elváltozásait tanulmányozta. A beteg asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált, ezek a szöveti elváltozások az Alzheimer-kór sajátos ismertetőjelei.

Van-e különbség demencia és az AIzhelmer-kór között? 

A demencia szót több különböző agyi rendellenesség leírására használják, amelyek általában a memória folyamatos, súlyos hanyatlásával járnak. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa; az esetek 50%-áért felel, és az esetek további 20%-ában egy másik demencia típussal együtt fordul elő.

Milyen tünetekkel jár a Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kórban (és más típusú demenciában) szenvedő betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódó képességüket és időérzékelésüket. A fő tünet az, hogy elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régmúlt eseményeire egy darabig még teljesen tisztán emlékezhetnek. A betegség előrehaladtával a betegek többé már nem lesznek tudatában saját állapotuknak, bár ennek ellenére szorongóak, lehangoltak lehetnek. A mindennapi feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) ellátása egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel náluk. Megváltozhat magatartásuk és személyiségük is (pl. zárkózottság, közömbösség, kritikátlanság, makacsság, gyanakvás, káromkodás, nyugtalanság, agresszivitás, érzelmi sivárság és a segítség elutasítása tapasztalható). Sokuknál észlelhetők téveszmék, mint pl. üldözéses-, féltékenységi- vagy lopásos téveszme. A betegek alvás-ébrenlét ciklusa is változhat. Az éjszakai aktivitásuk miatt gyakorivá válhatnak az éjszakai bolyongások/elkóborlások.

 

Mik a betegség következményei? 

A legtöbb betegnek végül 24 órás felügyeletre lesz szüksége. A kór hosszú évekig (általában 510 évig) elhúzódhat, és általában nem okoz közvetlenül halált. A beteg leggyakrabban évekig szenved Alzheimer-kórban, mielőtt elhunyna más betegségben. Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A szeretett szülőnk, házastársunk, gyermekünk, barátunk és ismerősünk a szemünk láttára hónapról-hónapra, évről-évre fokozatosan hanyatlik szellemileg, és veszíti el mindazokat a magasabb rendű agyi működéseket, amelyektől emberek vagyunk.

 

Demencia

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással! Az ugyanis természetes, hogy idősödve kevesebbre vagyunk képesek. Szakértőnk hasonlatával élve: ahogyan idővel a bőrünk is ráncosodik, úgy az agyunk morfológiája (alakja) is módosul, ami a képességeink bizonyos csökkenéséhez vezethet. A demencia ennél többet jelent: ekkor a szellemi hanyatlás mértéke kóros!

 

A demencia tünetei

 

A szellemi teljesítőképesség csökkenése

 

– az emlékezés rövidül, később csökken

– a gondolkodás lassul

– a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken

– nem jutnak eszünkbe a szavak

– romlik a tájékozódási képesség

 

Pszichés tünetek

– ingerültség

– agresszió

– a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre.

 

Alzheimer-kór

A másik jelenség, amivel az emberek gyakran keverik a demenciát, az Alzheimer-kór.

 

Tehát minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros is egyben, hanem csupán az 50 százalékuk.

 

 

Vegyük észre!

Jó lenne, ha minél több demens beteget minél korábban diagnosztizálnának, és közülük minél többen kerülnének gondozásba! Fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket – ugyanis a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Figyeljünk fel arra, ha idősebb rokonunknál lassúbb gondolkodást, szellemi “elnehezedést” észlelünk. Bár előfordulhat, hogy mindez a normális öregedés része, az is lehet, hogy több annál. Hogy ezt ki lehessen zárni, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a nemzetközi irányelveknek megfelelően történik. Igyekezzünk meggyőzni a hozzátartozónkat, hogy essen túl a szükséges vizsgálatokon, amelyek egyáltalán nem fájdalmasak.

 

Vizsgálatok

 

A vizsgálatok sora a kórelőzmény felvételével kezdődik. Hasznos, ha a hozzátartozó elkíséri a pácienst, hiszen előfordulhat, hogy ennél a pontnál a segítségére lesz szükség: elmesélheti, milyen tünetekre figyelt fel, mikor kezdődött az elbutulás. A kikérdezést fizikális, majd idegrendszeri vizsgálat követi: az orvos ellenőrzi a reflexek és az agyidegek működését. Az MRI-, azaz a mágnesesrezonancia-vizsgálat részletesen megmutatja, történt-e szervi károsodás az agyban, esetleg megváltozott-e a szürke- és a fehérállomány aránya, csökkent-e az agy tömege. A neuro-pszichológiai vizsgálat egy gondosan összeállított tesztsorból áll, amelynek célja, hogy kimutassa, csökkentek-e a szellemi képességek és fennáll-e az érzelmiindulati élet zavara.

 

Megelőzhető?

Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy bennünket is utolérjen a demencia? Sajnos nem teljesen. De sokat tehetünk azért, hogy ha meg is jelennek majd nálunk a tünetek, azok minél kevésbé legyenek súlyosak. Mint dr. Káposzta Zoltán említi, egy nemrégiben a British Medical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia megjelenését vagy előrehaladását. Az agy karbantartásának legjobb módja: a használat.

 

Fejtsünk rendszeresen rejtvényt, túrázás során böngésszük gyakran a térképet, igyekezzünk fejben tartani a programjainkat! Az amerikai Alzheimer Szövetség idén Honoluluban tartott rendes évi tudományos összejövetelén további három tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely a demencia, illetve az Alzheimer-kór megelőzésével foglalkozik. Az első kutatást a bostoni Brigham kórház munkatársai végezték, 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. A második munkát Lenore Arab, a Kaliforniai Egyetem kutatója jegyzi, aki arra mutatott rá, hogy a rendszeresen teát iszogató idősek esélye a kórra

 

nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké. Az adatokat 14 éves megfigyelés során nyerték ki az igen nagyszámú, mintegy 4800 főt számláló mintából. A harmadik tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között talált összefüggést. A munkát a brit Exeter Egyetem szakértői végezték, és arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.

 

 

forrás: Kevin Edelman: Egészségesen meghalni