Tag: ingyenes állapotfelmérés

Hírek

Légúti megbetegedések

Asztma

Mi az asztma?

Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők sima izomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni.

Tünetek: fulladás, nehézlégzés, rohamokban jelentkező köhögés, mellkasi szorítás, rohamokban jelentkező nehézlégzés, sípoló kilégzés, megnyúlt kilégzés,  nyaki viszketés, görcsös köhögés, nehezített kilégzés, mellkastájék viszketése.

Az asztma előfordulása

Magyarországon 2015-ben 290.000 asztmás ember volt, ami azért megdöbbentő adat, mert 2000-ben még csak 129.000 asztmás volt. Az össznépesség 2-3 százalékát érinti az asztma, 200 – 300 ezer embert. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt megduplázódott az asztmások száma. Minden 10. gyermek asztmás.

A kezeletlen légúti allergiások 20-40 százaléka idővel asztmás lesz.

 

Az asztma okai

Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házi por, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz.

 

A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők sima izomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.

 

Az asztma kezelése

Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése.

A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában – szájon át – vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet.

 

A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztma alapját képező – sokszor allergiás eredetű – gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek megelőzésére alkalmasak, és így a mai modern asztma kezelés alapját jelentik. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.

 

 

A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak – a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján – megfelelően különböző.

 

A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak

 

Az asztma gyógyulási esélyei

Mivel az asztma genetikai adottságok talaján álló hajlam esetén jelentkezhet, az asztmás, szénanáthás betegeket meggyógyítani egyelőre nem lehet, de tüneteiket, panaszaikat, s főleg az ezek mögött álló és elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat meg lehet állítani, vagy meg lehet szüntetni.

A kezelések eredményeképpen a legtöbb érintett lényegében egészséges életet élhet, csak ezért az egészségért többet kell tenniük, mint az átlagembernek. Szinte fél gyógyulás, ha valakinek nem kell állandó betegségtudattal élnie.

Hasznos tudnivalók

Az asztmás ember ne tartózkodjék dohányfüstös környezetben, mert az sokat ronthat állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés, amit a fulladó beteg hajlamos mozgásszegény életmóddal ellensúlyozni. Ez különösen gyermekeknél káros, mert a testi-lelki fejlődés zavarához és elhízáshoz vezethet.

 

Az is meggondolandó, hogy a mozgásszegény életmód csökkentheti a betegek panaszait, ezért esetleg nem is fordulnak idejében orvoshoz.

 

A sportolás, testmozgás tehát nem tilos, a gyerekeket se korlátozzuk, de oda kell figyelni, hogy milyen és mennyi mozgást végez nehézség nélkül. Már kicsi kortól kezdve nagyon jót tesz az úszás.

 

Az asztmások lehetőleg tiszta szabad levegőn mozogjanak, sportoljanak, csupán az allergiásoknál tanácsos pollenszezonban mégis inkább a teremsportot előnyben részesíteni, továbbá nyaranta allergén-szegény környezetet keresni (pl: hegyvidék).

Az asztmás nehézlégzés okainak ismeretéből adódik néhány fontos tudnivaló, ami elengedhetetlen az asztmás roham helyes ellátásához.

 

A lehető legrosszabb, amit a beteg – gyermek és felnőtt egyaránt – tehet, az az erőltetett belégzés, a levegő után kapkodás, hiszen nem a levegővétel, hanem a kilégzés akadálya áll fenn. A helyzetet nehezíti, hogy a légszomj ösztönösen belégzésre készteti az asztmás embert. Ezért tudatosan kell megtanulni, hogyan juthat az asztmás tüdő elegendő friss oxigénhez. Mindenféle idegesség és kapkodás káros, ezért a legfontosabb, hogy a beteg megnyugtató környezetben legyen. Főként az asztmás kisgyereknek van nagy szüksége szülei higgadt, megnyugtató közelségére, bátorító szavaira. A piciktől még nem várhatjuk el, hogy tudatosan lazítsanak, de azt lehet mondani nekik, hogy fújják ki a levegőt.

A beteget semmiképp ne biztassuk arra, hogy vegyen nagy levegőt, és lélegezzen mélyen. Az ijedt asztmás beteggel, kisgyerekkel meg lehet próbálni együtt csinálni a “légzőgyakorlatot”; lassan és egyenletesen kifújni, majd venni a levegőt.

A legjobb testhelyzet ilyenkor a hanyatt fekvés, illetve, ha a felsőtest egy párnával alá van támasztva, és a beteg félig ülő helyzetben van.

 

A légúti allergia

Mi a légúti allergia?

Az allergia az immunrendszer fokozott, kóros reakciója az allergénekre. Az allergének azoknak az anyagoknak (például pollenek, házi poratka, állati szőrantigének) a – kevés kivételtől eltekintve – fehérje-alkotórésze, amelyek a túlérzékenységet okozzák. A túlérzékenység kóros állapot, amelyben az érintett személyeknél olyan külső ingerek okozzák a megbetegedést, amely másokra nincs ilyen hatással.

 

A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezik.

Tünetek: nehézlégzés, orrfolyás, száraz köhögés, könnyezés, orrdugulás, szemviszketés, nehezített kilégzés, mellkasi feszülés, sípoló légzés, orrviszketés, tüsszentés.

 

A légúti allergia előfordulása 

 

Az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethető vissza allergiás okra. A szénanátha kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet. Ha az egyik szülő allergiás, gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik. A környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentőséggel a városi és ipari légszennyeződés, a dohányzó szülők, a háziállatok közeli jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok bírnak. A betegség gyakorisága ez esetben is eltérést mutat a világ különböző részein: Európában 5-15%-ban, Amerikában 20%-ban, Ausztráliában 15-25%-ban fordul elő. A szénanáthához az esetek 30%-ában társul asztmás megbetegedés.

A légúti allergia okai

Az allergiás asztma hátterében számos faktor állhat. A szezonális asztma tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. Ide soroljuk azokat a típusokat, amelyek hátterében növényi polleneket kell keresni, amelyek egy adott periódusban vannak jelen a légkörben. A perenniális asztma tünetei egész évben fennállnak. Kiváltó okai közül leggyakrabban a házi porral és az állatszőrökkel találkozhatunk. A foglalkozási asztma külön kategóriát jelöl. Alcsoportjai között találjuk az állati eredetű megbetegedést – állattenyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkozó munkakörök -, a növényi eredetű asztmát – előfordulása gyakori pékek és cukrászok között a gabonaporok és a lisztek, illetve a kávé és a tea szálló porának belégzése miatt -, és az enzimek okozta asztmát, amely főleg a mosóporok gyártásakor és az élelmiszer- illetve a gyógyszeriparban fordul elő.

 

A légúti allergiát többféle növény is okozhatja

 

Az allergiás rhinitis szintén jelentkezhet szezonálisan vagy panaszt okozhat egész évben. A szezonális forma kiváltó okai a szélporozta növények pollenjei és a gombaspórák. Jellemző a téli időszakra korlátozódó tünetmentesség, amelynek kora tavasszal a fák, majd áprilisban a fűfélék virágzása vet véget. Hazánkban a parlagfű és a fekete üröm tehető felelőssé a szezonális allergiás rhinitis túlnyomó részéért. A perenniális allergének között találjuk az emberi hámsejteken, szőrhulladékon, élősködő házi poratkát, amely kifejezetten a hideg hónapokban, de általában egész évben okoz panaszokat. Takarítás, fűtés, illetve 60%-nál magasabb páratartalom hatására a zárt térben kialakult koncentrációjuk megnő. Perenniális allergiát okoznak ezen túl az állatszőrök és a madártoll allergénjei.

 

TBC

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 1,3 millió ember hal bele ebbe a betegségbe. Az elsősorban cseppfertőzés útján terjedő tuberkulózis, vagy rövidebb nevén tbc a világ egyik legtöbb halált okozó betegsége. A világon mintegy 8-12 millió új fertőződés történik évente. Magyarországon a XX. század elején még népbetegségnek számított a tüdőgümőkór, ami a hazai halálesetek negyedét okozta. A második világháború után azonban kiteljesedett az országos tüdőgondozó-hálózat, felfedezték a tbc elleni gyógyszereket, valamint elterjedt a kór elleni védőoltás is, így a fertőzések száma csökkenésnek indult.

2014-ben egymillió lakosra vetítve már kevesebb mint száz új fertőzés történt (a betegség előfordulása a hajléktalanok körében a leggyakoribb). Ez azt jelenti, hogy itthon tíz százaléknál is nagyobb arányú a megbetegedések éves csökkenése, míg Európában ez átlagosan csak öt százalék. A szakemberek szerint változatlan trend mellett Magyarországon is reálisnak tekinthető a WHO által kitűzött cél: a betegség felszámolása 2035-ig. A pozitív tendencia évek óta töretlen, így az elért eredmények fenntartása és további javítása nem lehetetlen. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy két szomszédunk, Ukrajna és Románia még mindig vezető helyet foglal el a tbc-s betegek számát illetően, és az illegális bevándorlók is potenciális veszélyt jelentenek. Az egészségügyi szervezetek szerint a magyarországi megbetegedések számának további csökkenéséhez – amit az egészségügyi államtitkárság is kiemelt prioritásként kezel – meg kell tartani az eddig bevált gyakorlatokat, fejleszteni kell a betegség felfedezésére alkalmas módszereket, illetve válaszolni kell az új kihívásokra.

2014 januárjában változtak a tbc felderítésére szolgáló tüdőszűrésre vonatkozó szabályok. Korábban évente kötelező volt megjelenni a vizsgálaton, most már nem az, de továbbra is ajánlott. A társadalombiztosítással rendelkező 40 év fölötti állampolgárok évente egy alkalommal ingyenesen ellenőriztethetik magukat. A 40 év alattiak szűrővizsgálata szakmailag nem indokolt, ezért kérésre, csak orvosi javaslatra, beutalóval végezhető. Kivétel ez alól a munkáltató által egészségügyi okból kért szűrővizsgálat.

 

 

Mi a tuberkulózis?

Okozója a Mycobacterium tuberculosis (Koch-féle bacilus), melynek emberi (humán) és szarvasmarha eredetű (“bovin”) alfajtáit szoktuk megkülönböztetni. Ez utóbbi fertőzés lényegesen veszélytelenebb, főként a gyermekkori tbc-s bélfertőzések okozója. A betegség jellemzően a tüdőben specifikus gyulladással kezdődik, de lényegében az egész szervezetre kiterjedhet.

Tünetek: köhögés, nehézlégzés, hőemelkedés, vérszegénység, romló általános állapot, vérvizelés, szövetelhalás, véres  köpet, keringési elégtelenség, vízfejűség, köhécselés, izzadékonyság, agyvíz-keringési zavarok, epilepszia, fokozatos fogyás, kóros csonttörések,maradandó vérzéshiány, gyógyíthatatlan meddőség, gennyvizelés, gümős agyhártyagyulladás,kétoldali mellékvesekéreg-károsodás.

A tuberkulózis előfordulása és okai

A tuberkulózis világméretű probléma, az emberiség csaknem egyharmada fertőződik meg élete folyamán. Háborúk, éhínség, hajléktalanság, az orvosi ellátás hiánya járulnak legfőképp a tbc gyakoriságának növekedéséhez. Mivel cseppfertőzés útján terjed, bárki megkaphatja, aki védőoltás vagy gyógyulás útján nem szerzett kellő védettséget, vagy például betegség (AIDS!) miatt elveszítette azt. Az elégtelen – és főként a nem kellő ideig végzett – kezelések révén ma már gyakoriak az antibiotikum-rezisztens mycobacterium törzsek is!

 

 

 

A tuberkulózis kezelése

  1. A tbc kezelése elsődlegesen gyógyszeres, melynek megvannak a speciális antibiotikumai. Ezeket általában kombinálva, a betegség súlyosságának megfelelő ideig, általában hosszú hónapokig adják. A kezdődő formák jól gyógyulnak. Általában elmondható, hogy minél koraibb stádiumban kezdik a kezelést, annál jobb a gyógyhajlam, és annál rövidebb a gyógyszerelés.

 

 

  1. Műtéti megoldásra – például a kaverna miatti tüdőlebeny eltávolítására – manapság nagyon ritkán kerül sor.

 

 

Hasznos tudnivalók

A védettség igazolására szolgáló bőrpróba olykor nagyon heves allergiát okoz, melynek során a bőrpír és a duzzanat akár az egész karra is kiterjedhet. Ez e jelenség arra utal, hogy a beteg vagy átesett tbc-n, vagy jelenleg is tbc-ben szenved.

 

A fertőző (“nyílt”) tbc-s beteg veszélyes a környezetére, ezért speciális ápolásra szorul. A legfontosabb szabályokat a kezelőorvossal kell megbeszélni, illetve a tüdőgondozókban készséggel rendelkezésre állnak a speciálisan erre a célra kiképzett nővérek is.

 

Fontos a beteg általános kondíciójának fenntartása, a megfelelő kalória- és vitaminbevitel. Az érintettek életszínvonala nagymértékben befolyásolja a gyógyulási esélyeket!

 

Érdekesség:

Napjainkban ugye folyamatosan halljuk, hogy nagy a légszennyezettség, mivel a gyárak füstjei, autó kipufogógáz, stb. szennyezik a levegőt. Azonban főleg nem ezek a felelősek a légúti megbetegedésekért. Egészségünkre nézve nem az a legnagyobb baj, hogy szennyezett a kültéri levegő, hanem az, hogy a beltéri levegő sokkal szennyezettebb, ezt már sokszor bebizonyították. A beltéri levegő még a legjobb esetben is minimum 10 – szer szennyezettebb, mint a kültéri levegő, de inkább 50 – szer. Ugyanis kint van légmozgás, a beltérben pedig nincs. Mi az, ami a beltéri levegőt beszennyezi: falfesték párolgása (az egyik legnagyobb hiba, amit elkövetnek újszülöttek esetében, hogy mire megjön a baba kifestik azt a szobát, ahol aludni fog), bútorlakkok párolgása, bútor – ablakmosó szerek párolgása, valamint ami a legnagyobb gondot okozza, nem más, mint a házi por és atkák. Egy 4 tagú háztartás éves szinten 40 – 50 kg port termel. Ez nem az a por, amit felporszívózunk, vagy felseprünk. Ez az a finom por, amit nem is igazán látunk, csak amikor besüt a napfény és látjuk, hogy száll a levegőben. Ez az, ami veszélyes, ugyanis életünk minimum 80%-át valamilyen beltérben töltjük (beltérben dolgozunk, beltérben alszunk, beltérben eszünk, beltérben fürdünk, stb. ). Ezért lett népbetegség az asztma és a légúti allergia. Nem a parlagfű, meg a különböző pollenek a hibásak, hanem az a baj, hogy a beltérben annyira legyengítettük a légzőrendszerünket, hogy a kültéri dolgaira allergiások leszünk.

Megoldás. 

Korunk egyik legalkalmasabb eszköze a légúti problémák megoldására, a Légtisztító készülék. Mi a lényege a légtisztító készüléknek? Ez a gép a beltéri levegő megtisztítására lett kifejlesztve, hisz ez a lényeg, hogy a beltéri levegő tiszta legyen. Vannak különböző funkciójú légtisztítók, amelyek már nemcsak megszűrik a levegőt (portól, pollentől, atkáktól, füsttől, kémiai vegyületek párolgásaitól, stb…), hanem negatív ionnal (a levegő vitaminjai) is dúsítják, vagy ózont is termelnek, akár sós levegőt.

A légtisztító készülék nagy segítség mindenkinek, aki légúti problémákkal küszködik, legyen az allergia, asztma, tüdő problémák.

Egy másik megoldás a korábban már említett Oxigén generátor. Egyszerűen, ha tiszta oxigént lélegzünk az javítja légzőrendszerünk működését.

A 3-ik megoldás az Ózongenerátor. Az Ózon az O3 molekula. Ha ózont eresztünk a beltéri levegőbe, az fertőtleníti a levegőt, elpusztítja a penész spórákat, baktériumokat vírusokat. Ugyanakkor az Ózon normál körülmények között lebomlik oxigénre, így a beltéri levegő oxigénnel is telítve lesz.

 

forrás: Kevin Edelma: Egészségesen meghalni

Hírek

Demencia és Alzheimer kór

Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) nevezték el, aki 1906-ban egy szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyszövetének elváltozásait tanulmányozta. A beteg asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált, ezek a szöveti elváltozások az Alzheimer-kór sajátos ismertetőjelei.

Van-e különbség demencia és az AIzhelmer-kór között? 

A demencia szót több különböző agyi rendellenesség leírására használják, amelyek általában a memória folyamatos, súlyos hanyatlásával járnak. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa; az esetek 50%-áért felel, és az esetek további 20%-ában egy másik demencia típussal együtt fordul elő.

Milyen tünetekkel jár a Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kórban (és más típusú demenciában) szenvedő betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódó képességüket és időérzékelésüket. A fő tünet az, hogy elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régmúlt eseményeire egy darabig még teljesen tisztán emlékezhetnek. A betegség előrehaladtával a betegek többé már nem lesznek tudatában saját állapotuknak, bár ennek ellenére szorongóak, lehangoltak lehetnek. A mindennapi feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) ellátása egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel náluk. Megváltozhat magatartásuk és személyiségük is (pl. zárkózottság, közömbösség, kritikátlanság, makacsság, gyanakvás, káromkodás, nyugtalanság, agresszivitás, érzelmi sivárság és a segítség elutasítása tapasztalható). Sokuknál észlelhetők téveszmék, mint pl. üldözéses-, féltékenységi- vagy lopásos téveszme. A betegek alvás-ébrenlét ciklusa is változhat. Az éjszakai aktivitásuk miatt gyakorivá válhatnak az éjszakai bolyongások/elkóborlások.

 

Mik a betegség következményei? 

A legtöbb betegnek végül 24 órás felügyeletre lesz szüksége. A kór hosszú évekig (általában 510 évig) elhúzódhat, és általában nem okoz közvetlenül halált. A beteg leggyakrabban évekig szenved Alzheimer-kórban, mielőtt elhunyna más betegségben. Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A szeretett szülőnk, házastársunk, gyermekünk, barátunk és ismerősünk a szemünk láttára hónapról-hónapra, évről-évre fokozatosan hanyatlik szellemileg, és veszíti el mindazokat a magasabb rendű agyi működéseket, amelyektől emberek vagyunk.

 

Demencia

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással! Az ugyanis természetes, hogy idősödve kevesebbre vagyunk képesek. Szakértőnk hasonlatával élve: ahogyan idővel a bőrünk is ráncosodik, úgy az agyunk morfológiája (alakja) is módosul, ami a képességeink bizonyos csökkenéséhez vezethet. A demencia ennél többet jelent: ekkor a szellemi hanyatlás mértéke kóros!

 

A demencia tünetei

 

A szellemi teljesítőképesség csökkenése

 

– az emlékezés rövidül, később csökken

– a gondolkodás lassul

– a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken

– nem jutnak eszünkbe a szavak

– romlik a tájékozódási képesség

 

Pszichés tünetek

– ingerültség

– agresszió

– a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre.

 

Alzheimer-kór

A másik jelenség, amivel az emberek gyakran keverik a demenciát, az Alzheimer-kór.

 

Tehát minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros is egyben, hanem csupán az 50 százalékuk.

 

 

Vegyük észre!

Jó lenne, ha minél több demens beteget minél korábban diagnosztizálnának, és közülük minél többen kerülnének gondozásba! Fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket – ugyanis a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Figyeljünk fel arra, ha idősebb rokonunknál lassúbb gondolkodást, szellemi “elnehezedést” észlelünk. Bár előfordulhat, hogy mindez a normális öregedés része, az is lehet, hogy több annál. Hogy ezt ki lehessen zárni, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a nemzetközi irányelveknek megfelelően történik. Igyekezzünk meggyőzni a hozzátartozónkat, hogy essen túl a szükséges vizsgálatokon, amelyek egyáltalán nem fájdalmasak.

 

Vizsgálatok

 

A vizsgálatok sora a kórelőzmény felvételével kezdődik. Hasznos, ha a hozzátartozó elkíséri a pácienst, hiszen előfordulhat, hogy ennél a pontnál a segítségére lesz szükség: elmesélheti, milyen tünetekre figyelt fel, mikor kezdődött az elbutulás. A kikérdezést fizikális, majd idegrendszeri vizsgálat követi: az orvos ellenőrzi a reflexek és az agyidegek működését. Az MRI-, azaz a mágnesesrezonancia-vizsgálat részletesen megmutatja, történt-e szervi károsodás az agyban, esetleg megváltozott-e a szürke- és a fehérállomány aránya, csökkent-e az agy tömege. A neuro-pszichológiai vizsgálat egy gondosan összeállított tesztsorból áll, amelynek célja, hogy kimutassa, csökkentek-e a szellemi képességek és fennáll-e az érzelmiindulati élet zavara.

 

Megelőzhető?

Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy bennünket is utolérjen a demencia? Sajnos nem teljesen. De sokat tehetünk azért, hogy ha meg is jelennek majd nálunk a tünetek, azok minél kevésbé legyenek súlyosak. Mint dr. Káposzta Zoltán említi, egy nemrégiben a British Medical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia megjelenését vagy előrehaladását. Az agy karbantartásának legjobb módja: a használat.

 

Fejtsünk rendszeresen rejtvényt, túrázás során böngésszük gyakran a térképet, igyekezzünk fejben tartani a programjainkat! Az amerikai Alzheimer Szövetség idén Honoluluban tartott rendes évi tudományos összejövetelén további három tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely a demencia, illetve az Alzheimer-kór megelőzésével foglalkozik. Az első kutatást a bostoni Brigham kórház munkatársai végezték, 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. A második munkát Lenore Arab, a Kaliforniai Egyetem kutatója jegyzi, aki arra mutatott rá, hogy a rendszeresen teát iszogató idősek esélye a kórra

 

nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké. Az adatokat 14 éves megfigyelés során nyerték ki az igen nagyszámú, mintegy 4800 főt számláló mintából. A harmadik tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között talált összefüggést. A munkát a brit Exeter Egyetem szakértői végezték, és arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.

 

 

forrás: Kevin Edelman: Egészségesen meghalni