Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) nevezték el, aki 1906-ban egy szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyszövetének elváltozásait tanulmányozta. A beteg asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált, ezek a szöveti elváltozások az Alzheimer-kór sajátos ismertetőjelei.

Van-e különbség demencia és az AIzhelmer-kór között? 

A demencia szót több különböző agyi rendellenesség leírására használják, amelyek általában a memória folyamatos, súlyos hanyatlásával járnak. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa; az esetek 50%-áért felel, és az esetek további 20%-ában egy másik demencia típussal együtt fordul elő.

Milyen tünetekkel jár a Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kórban (és más típusú demenciában) szenvedő betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódó képességüket és időérzékelésüket. A fő tünet az, hogy elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régmúlt eseményeire egy darabig még teljesen tisztán emlékezhetnek. A betegség előrehaladtával a betegek többé már nem lesznek tudatában saját állapotuknak, bár ennek ellenére szorongóak, lehangoltak lehetnek. A mindennapi feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) ellátása egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel náluk. Megváltozhat magatartásuk és személyiségük is (pl. zárkózottság, közömbösség, kritikátlanság, makacsság, gyanakvás, káromkodás, nyugtalanság, agresszivitás, érzelmi sivárság és a segítség elutasítása tapasztalható). Sokuknál észlelhetők téveszmék, mint pl. üldözéses-, féltékenységi- vagy lopásos téveszme. A betegek alvás-ébrenlét ciklusa is változhat. Az éjszakai aktivitásuk miatt gyakorivá válhatnak az éjszakai bolyongások/elkóborlások.

 

Mik a betegség következményei? 

A legtöbb betegnek végül 24 órás felügyeletre lesz szüksége. A kór hosszú évekig (általában 510 évig) elhúzódhat, és általában nem okoz közvetlenül halált. A beteg leggyakrabban évekig szenved Alzheimer-kórban, mielőtt elhunyna más betegségben. Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A szeretett szülőnk, házastársunk, gyermekünk, barátunk és ismerősünk a szemünk láttára hónapról-hónapra, évről-évre fokozatosan hanyatlik szellemileg, és veszíti el mindazokat a magasabb rendű agyi működéseket, amelyektől emberek vagyunk.

 

Demencia

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással! Az ugyanis természetes, hogy idősödve kevesebbre vagyunk képesek. Szakértőnk hasonlatával élve: ahogyan idővel a bőrünk is ráncosodik, úgy az agyunk morfológiája (alakja) is módosul, ami a képességeink bizonyos csökkenéséhez vezethet. A demencia ennél többet jelent: ekkor a szellemi hanyatlás mértéke kóros!

 

A demencia tünetei

 

A szellemi teljesítőképesség csökkenése

 

– az emlékezés rövidül, később csökken

– a gondolkodás lassul

– a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken

– nem jutnak eszünkbe a szavak

– romlik a tájékozódási képesség

 

Pszichés tünetek

– ingerültség

– agresszió

– a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre.

 

Alzheimer-kór

A másik jelenség, amivel az emberek gyakran keverik a demenciát, az Alzheimer-kór.

 

Tehát minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros is egyben, hanem csupán az 50 százalékuk.

 

 

Vegyük észre!

Jó lenne, ha minél több demens beteget minél korábban diagnosztizálnának, és közülük minél többen kerülnének gondozásba! Fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket – ugyanis a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Figyeljünk fel arra, ha idősebb rokonunknál lassúbb gondolkodást, szellemi “elnehezedést” észlelünk. Bár előfordulhat, hogy mindez a normális öregedés része, az is lehet, hogy több annál. Hogy ezt ki lehessen zárni, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a nemzetközi irányelveknek megfelelően történik. Igyekezzünk meggyőzni a hozzátartozónkat, hogy essen túl a szükséges vizsgálatokon, amelyek egyáltalán nem fájdalmasak.

 

Vizsgálatok

 

A vizsgálatok sora a kórelőzmény felvételével kezdődik. Hasznos, ha a hozzátartozó elkíséri a pácienst, hiszen előfordulhat, hogy ennél a pontnál a segítségére lesz szükség: elmesélheti, milyen tünetekre figyelt fel, mikor kezdődött az elbutulás. A kikérdezést fizikális, majd idegrendszeri vizsgálat követi: az orvos ellenőrzi a reflexek és az agyidegek működését. Az MRI-, azaz a mágnesesrezonancia-vizsgálat részletesen megmutatja, történt-e szervi károsodás az agyban, esetleg megváltozott-e a szürke- és a fehérállomány aránya, csökkent-e az agy tömege. A neuro-pszichológiai vizsgálat egy gondosan összeállított tesztsorból áll, amelynek célja, hogy kimutassa, csökkentek-e a szellemi képességek és fennáll-e az érzelmiindulati élet zavara.

 

Megelőzhető?

Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy bennünket is utolérjen a demencia? Sajnos nem teljesen. De sokat tehetünk azért, hogy ha meg is jelennek majd nálunk a tünetek, azok minél kevésbé legyenek súlyosak. Mint dr. Káposzta Zoltán említi, egy nemrégiben a British Medical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia megjelenését vagy előrehaladását. Az agy karbantartásának legjobb módja: a használat.

 

Fejtsünk rendszeresen rejtvényt, túrázás során böngésszük gyakran a térképet, igyekezzünk fejben tartani a programjainkat! Az amerikai Alzheimer Szövetség idén Honoluluban tartott rendes évi tudományos összejövetelén további három tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely a demencia, illetve az Alzheimer-kór megelőzésével foglalkozik. Az első kutatást a bostoni Brigham kórház munkatársai végezték, 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. A második munkát Lenore Arab, a Kaliforniai Egyetem kutatója jegyzi, aki arra mutatott rá, hogy a rendszeresen teát iszogató idősek esélye a kórra

 

nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké. Az adatokat 14 éves megfigyelés során nyerték ki az igen nagyszámú, mintegy 4800 főt számláló mintából. A harmadik tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között talált összefüggést. A munkát a brit Exeter Egyetem szakértői végezték, és arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.

 

 

forrás: Kevin Edelman: Egészségesen meghalni